Izrael védelmi szervei a legrosszabb forgatókönyvre készülnek egy északi határ menti háború során, amely napokig tartó áramszünetekkel, több száz halottal és több ezer sebesülttel járna.
A kormány igazságügyi reformterve körüli izraeli belpolitikai vita árnyékában az utóbbi hetekben és hónapokban Izrael és a Hezbollah között történt szokatlan, határokon átnyúló incidensek azt mutatják, hogy érezhetően megnőtt a valószínűsége egy háborúnak az izraeli-libanoni határon – írja az Arutz 7.
Az Izrael Hayom jelentése szerint biztonsági tisztviselők azt jósolják, hogy ha egy ilyen háború kitörne, az nem korlátozódna egy frontra, hanem inkább egy többfrontos hadjárat lenne. Nem elképzelhetetlen, hogy Gáza is bekapcsolódna a harcba, ami arra kényszerítené Izraelt, hogy megküzdjön a terrorizmussal Júdeában és Szamáriában, az erőszakkal és az útlezárásokkal Izraelben, valamint további fenyegetésekkel is.
A jelentés szerint azt a helyzetet, amelyre Izrael civil szektora készül, a biztonsági tisztviselők a legrosszabb harci forgatókönyvnek tartják.
Egy ilyen forgatókönyv szerint Izraelnek egy harcnap alatt több ezer kilőtt rakétával kellene megküzdenie, és az első napokban mintegy 6000 rakétát lőnének ki a zsidó államra. Az idő előrehaladtával ez a szám körülbelül csak napi 1500-2000 rakétára csökkenne.
Biztonsági szakértők becslései szerint naponta körülbelül 1500 csapás érné el Izrael területét, és ez az összeg levonva azokat a rakétákat, amelyek statisztikailag nyílt területeken landolnak, valamint a Vaskupola rendszer által történő elfogásokat, amely nem tudná elfogni a rakéták olyan magas százalékát, mint amilyenhez a déli összecsapások során hozzászokott a lakosság.
Összehasonlításképpen: a legutóbbi harcok, a Pajzs és a Nyíl hadművelet során a teljes ötnapos időszak alatt 1470 rakétát lőttek ki Izraelre Gázából. A 2021. májusi Falak Őrzői hadművelet során 10 nap alatt 4500 rakétát lőttek ki. 2014-ben, az 50 napig tartó Protective Edge hadművelet során körülbelül 3850 rakétát lőttek ki (átlagosan 90-et naponta).
Mint látható, egy esetleges északi háborúban a kilövések száma sokkal jelentősebb lenne.
A rakétatűz előre jelzett mértékének fényében a védelmi intézmény aktualizált forgatókönyve szerint a Hezbollah által vezetett közös hadjárat körülbelül 500 izraeli civil életét követelné a hazai fronton (a szám nem tartalmazza az elesett katonákat), és további ezrek sebesülnének meg. A sokkoló számok ellenére azonban ami a védelmi intézményt mindenekelőtt nyugtalanítja, az az Izrael határai körül növekvő precíziós képességek.
Biztonsági tisztviselők szerint az ukrajnai háború egyik lényeges tanulsága a drónok hatékonysága.
A forgatókönyv részeként a védelmi intézmény nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Hezbollahnak, Iránnak vagy megbízottjaiknak sikerülne Izrael ismert és statikus stratégiai létesítményeit, például a villamosenergia-ellátást olyan módon károsítani, hogy az egész országra kiterjedő, órákig vagy akár napokig tartó áramszünetet okozna. A forgatókönyv szerint Izrael 24-72 órán keresztül sötétben lenne.
A súlyos félelem az erőművekre mért pontos csapástól van, ami kritikusan rontaná Izrael áramtermelő képességét.
Áram nélkül a kommunikáció is súlyosan zavart szenvedne, a fogyasztók mobilinfrastruktúrája is megszakadna, és még a beérkező rakéták elleni figyelmeztetés képessége is kritikusan sérülne. A tisztviselők szerint a kihívásra adott válasz még mindig nem tökéletes, és a szándék az, hogy növeljék ezeknek a létesítményeknek a hatékony védelmét, és egy Vasdóm-akkumulátort és más eszközöket csatoljanak hozzájuk, szigorú elfogási politika mellett.
A másik, nem kevésbé jelentős kihívás a belső front lenne, és nem elképzelhetetlen, hogy Izraelnek egyszerre több tucatnyi belső zavargással kellene megküzdenie.
Az IDF 16 tartalékos dandárt hozott létre, hogy megtisztítsa az utakat az erők számára, és hogy a belső fronton zajló zavargásokat úgy kezelje, hogy azok ne zavarják a katonákat a harctéren.
E rémálom-forgatókönyv közepette, amelyet a védelmi intézmény „súlyosnak, de hihetőnek” tart, érthető, hogy Izrael nem akar konfliktusba keveredni, és hogy politikája jelenleg az, hogy mérsékelt választ ad a Hezbollah provokációira.
