Bajcsi Ildikó kutatónk 2023 júliusában és augusztusában a Klebelsberg Kuno-ösztöndíj segítségével Izraelben folytat kutatásokat, amely során felvidéki magyar holokauszt-túlélők második nemzedékének identitásváltozásait tárja fel életút-interjúk segítségével – írja a Clio Intézet volt munkatársaiból (Bajcsi Ildikó, Fóris Ákos, Gellért Ádám, Kosztyó Gyula, Olosz Levente, Perczel Olivér és Végső István) frissen megalakult Erőszakkutató Intézet.
Az intézet szerint Bajcsi eddig 10 olyan életút-történetet rögzített, amelyek rávilágítottak a holokauszt és az antiszemitizmus szerepére a dél-szlovákiai zsidóság alijázásában, illetve fény derült az emigráltak integrációs stratégiáira, a nyelvhasználatra és a magyar és/vagy a szlovák hagyományokhoz való kötődésre is.
Bajcsi korábbi vizsgálatai már jól rámutattak a felvidéki magyar zsidóság identitásának a képlékenységére a két háború közötti időszakban, illetve az 1938-as visszacsatolást követően. A háború és a vészkorszak következményei, valamint az izraeli kivándorlás azonban gyökeres változásokat indítottak el a felvidéki magyar zsidó családok önazonosságában.
Szinte minden interjúalany nagyon szomorúan jegyezte meg, hogy szüleik nem beszéltek a vészkorszak eseményeiről, sok esetben igyekeztek teljes mértékben eltitkolni a háborús időket és a korábban történt kellemetlen eseményeket.
Az elfojtott családi emlékezet miatt sokszor a mai napig olyan titkok tárulnak fel, amelyek átírják a családok történeteit. A dunaszerdahelyi Unger Sándor például csak nemrégiben, édesapja halálát követően szembesült vele, hogy voltak féltestvérei.
Az izraeli környezet befolyása miatt az interjúalanyok gyermekei/unokái (vagyis a harmadik nemzedék tagjai) nagyrészt már nem beszélnek magyarul.
A dél-szlovákiai zsidóság magyar kötődései a nyelvi készségeken kívül leginkább az étkezési szokásokon keresztül tükröződnek.
A második nemzedék tagjai szinte egytől-egyig rendszeresen főznek magyar ételeket, amelyet szüleiktől tanultak.
Így van ez még annak a kassai származású Esther Weiss-nak az esetében is, aki ultraortodox vallásos zsidóként Jeruzsálem óvárosában él.
Találkozásuk során Esther szenvedélyesen sorolta azokat a magyar ételeket, amelyeket rendszeresen elkészít.
A töltöttkáposztát, a csirkepaprikást, a kőrözöttet, a gulyást, valamint a húslevest említette a legnépszerűbb ételek között, amelyeket kóser módon készít el családjának.
Az interjúalanyok jórészének vannak magyar barátai, és kapcsolatot ápolnak a dél- szlovákiai hitközséggel. Egy részük évente legalább egyszer hazalátogat Szlovákiába, illetve Magyarországra. Ekkor szinte minden esetben Budapestre is elutaznak, egy kisebb részük Pozsonyt, illetve Prágát is megemlítette a fontosabb úticélok közül.
Van, akit épp ezek a látogatások segítenek a traumák feloldásában.
A frissen megalakult Erőszakkutató Intézet tevékenysége itt követhető.
