Izraeli abszurd: Etióp zsidók akadtak ki a tüntetők reklámjaira

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Egy nappal azután, hogy a Knesszet elfogadta a Legfelsőbb Bíróságnak az ún. „ésszerűségi záradékra” való hivatkozási lehetőségét megszüntető jogszabályt, a nagy izraeli újságok címlapjait feketére festette a tiltakozó high-tech dolgozók által feladott hirdetés, amelynek alján kis fehér betűkkel az állt, hogy: „Ez az izraeli demokrácia fekete napja”.

A hirdetés azonban sok etióp zsidót sértett, mind az ábrázolás, mind a „fekete” szó használatának pejoratív volta miatt.

„Helytelen ez a szóhasználat, sokan már évek óta beszélünk erről a kérdésről”

– mondta Zohar Damasa Balau, egy 38 éves, etióp származású társadalmi aktivista.

„Amíg minket, etiópokat a társadalomban »feketének« tekintenek – a »fekete« szó használata mint valami negatív dolog helytelen” – mondta Balau. A nyelvhasználat megváltozásáról van szó. Ahogyan Merav Michaeli közlekedési miniszter olyan nyelvet használ, amely nőkhöz és férfiakhoz egyaránt szól, nekünk is így kell cselekednünk.

Abba kell hagynunk a »fekete« szó derogáló használatát, és abba kell hagynunk, hogy olyan dolgokat, mint a gyász és a pusztítás, ezzel a színnel írjunk le.

A ‘fekete’ szó negatívumként való használata bizonytalanságot kelt a gyerekekben”.

Balau szerint a fekete hirdetések látványa fájdalmas. „Világos, hogy szomorúnak és sértettnek érzem magam, és frusztráló, hogy újra és újra magyarázkodnom kell” – mondta Balau.

Pnina Tamano-Shata, a Nemzeti Egység párt parlamenti képviselője szerint

„kívánatos lenne, hogy azok, akik befolyásolják a közvéleményt, beleértve az újságírókat és a nyilvános platformokat, nagyobb tudatosságot és megértést tanúsítsanak, hogy a »fekete« szó negatív és durva jelentésben történő használata negatív valóságot teremthet magával a színnel és a fekete emberekkel szemben is”.

Sajnos a történelem során a feketék a negatív címkézéstől, a profilalkotástól, a sztereotípiáktól, és erőszaktól is szenvedtek. Kétségtelen, hogy Izraelben kevéssé tudatosul ez a kérdés.

A »fekete« szót negatívan és becsmérlően használják, és ha az Egyesült Államokkal hasonlítjuk össze, feltételezem, ott soha nem látnánk olyan címlapokat, amelyeken az áll: »Ma fekete nap van«”.

A nyugati világban az az uralkodó állítás, hogy a fekete szín negatív érzéseket kelt, mert a legsötétebb szín, és a fehérrel szemben a sötétséget – a fény hiányát – szimbolizálja. A sötétséget a félelem érzése övezi, ami ahhoz vezet, hogy a sötétséget a komorsággal és a negativitással társítjuk – mondta Eran Halperin professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem pszichológiai tanszékének rasszizmus-kutatója, aki szerint „Egyértelmű, hogy az emberi agy kapcsolatokat teremt. Még ha nincs is szándékos rosszindulat, amikor negatív asszociációkat tulajdonítunk egy szimbólumnak – ebben az esetben egy színnek -, az a szimbólum negatív érzelmeket közvetít egy adott embercsoporttal szemben”.

Az izraeli progresszió lázadása a népszuverenitás ellen

Az izraeli progresszió nem akarja kiengedni a markából a választáson alapuló népszuverenitási rendszer egésze fölötti választásfüggetlen uralmát.

“Izraeli abszurd: Etióp zsidók akadtak ki a tüntetők reklámjaira” bejegyzéshez 15 hozzászólás

    • Valoszinuleg meg nem voltal etiop Izraelben, neger Alabamaban, indian Kanadaban, cigany Magyarorszagon, es sorolhatnam. Talan azert tobb az empatiam, mert en voltam zsido MO-on :-)))

      • Ez nem empátia kérdése. A fekete, az fekete akármire nevezik is át, a cigány az cigány, ha romának hívják is, a néger meg néger, ha afrikainak mondják akkor is. Az alapvető baj azok fejében van, akik abban látják a megoldást, hogy át kell nevezni valamit és máris megoldódik a probléma.

        • Minden tudati valtozast el kell kezdeni valahol. A fekete, az fekete, de a szavak jelentese valtozhat, a hasznalatuk valtozhat, es tudomasul lehet venni az emberek erzekenyseget. Izraelben gyakorlatilag nem eltek fekete boru emberek a 80-as evekig, ma pedig az izraeli valosag reszeive valtak. Egy egeszseges tarsadalom alkalmazkodik a valtozasokhoz. Es ehhez kell empatia.

          • Palesztinában – ahol Izrael is fekszik – mindig is éltek feketék. Herodotost kell olvasni, hozzá, de ez a történelmi valóság. A dolgok átnevezése pedig azoknak a pótcselekvése, akik meglovagolva némelyek érzékenységét feltűnési viszketegségüket vakartatják – ha még anyagilag is jól járnak, az már tiszta haszon.

          • 1. Nem tudom mi koze van Herodotosna az alig 75 eves modern Izraelhez. Ismetlem, csak a 80-as evektol elnek nagyobb szamban fekete boru zsidok az orszagban. A ketto kozotti idoszakban a zsidok nem eltek fekete boru emberek kozott, nem beszeltek a napi eletben heberul, tehat a jelenseg uj szamukra.
            2. A dolgok atnevezese csak azoknak a „potcselekvese”, akiket erint, vagy akiknek empatiajuk van a sertett fellel szemben. Egyebkent manapsag az USA-ban sem nevezik (civilizalt korokben) az afroamerikaiakat negereknek, feketeknek, stb.

          • Herodotosnak meg annyi köze van hozzá, hogy a „mindig is” vele kezdődött. Feketék ősídők óta élnek Palesztina területén, ez alól nem kivetel a modern Izrael se. Ha zsidók, ha se. A titok nyitja a „nagyobb számban”. Az pedig, hogy ki min sértődik meg annyira egyénfüggő, hogy azt átnevezésekkel nem lehet orvosolni. Erre természetesen csak a gondolkodó ember képes rájönni. A többiektől elnézést kérek.

          • 1. Nyilvan Herodotos es te is meg tudtok gyozni arrol, hogy kik es mik elnek a modern Izraelben, hiszen mindketten jobban ismeritek nalam :-)))
            2. Egy nepcsoport mar evek ota tiltakozik a megkulonboztetes ellen, aminek az egyik alapja, hogy mar messzirol latszik, hogy feketek. Lehet, hogy ez egyenfuggo, de jelenleg ezek az egyenek durvan 180 ezren vannak, es rosszul erzik magukat a (fekete) borukben. A tarsadalom dolga, hogy konnyitsen ezen. A helyzetuk nem egyszeru. Durvan a fele a tarsasagnak Etiopiaban szuletett, es borzalmas szegenysegbol es elmaradott kornyezetbol erkezett a vilag egyik legfejlettebb orszagaba. Tehat a bor szine csak indikator, az igazi helyzetuk feketebb (bocs) a boruknel. Ez idovel persze javul, de tobb generacio kell az asszimilaciohoz.
            „Erre természetesen csak a gondolkodó ember képes rájönni.” No ezt kiegeszitenem azzal, hogy csak a hozzad hasonloan gondolkodok. En, aki a „tobbiekhez” tartozom, elfogadom a bocsanatkerest.

          • „Izraelben gyakorlatilag nem eltek fekete boru emberek a 80-as evekig, ….” Ez eleve nem igaz, erre írtam, hogy Herodotostól kezdve …. Maszatolhatsz, de ezek a tények.
            Nem népcsoportok tiltakoznak, hanem népcsoportokba tartozó egyének. Hha elkerüljük az általánosítást és a tényeknél maradunk, sokkal előbbre jutunk. Erre is a csak a gondolkodó ember képes rájönni, a többiektől ismételten elnézést kérek.

          • Az általánosítás a kollektív bűnösség melegágya ami meg a népirtások szülőanyja. Ilyen egyszerű ez.

  1. Bizony jobb lett volna meg sem jelentetni az újságokat, mert bármilyen szín is sérti valakinek az érzékenységét. A legjobb szürke csuhában Philip Glass „zené”jére koreográfia nélkül fel-alá ténferegni, abból baj nem lehet.

  2. “Tiltsuk be a tiltsuk be t!” A jólét az agyára megy az embereknek. Ideje lenne egy olyan világnak, ahol megtanulnának a fejlett világ lakói éhezni, szomjazni, nélkülözni, hátha visszatérnénk a való világba.

    • A cikk az izraeli etiopokrol szol, akiknek a fele meg Etiopiaban szuletett. Megismertek az ehezest, a szomjazast, a nelkulozest. Szerencse, hogy nem olvassak a hozzaszolasodat.