A nyár végéig megkezdődik a Kazinczy utcai „kis zsinagóga” és Jósika utcai imaház felújítása az Erzsébetvárosban. A két leromlott állapotú templom helyreállításának költsége közel százmillió forint, amit a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) a számára kifejezetten erre a célra felajánlott magánadományokból finanszíroz. A legkisebb magyar zsidó egyház májusban hivatalba lépett új vezetése – a költségvetési egyensúly megteremtése és a hitélet újraindítása mellett – a következő években szeretné a teljes ingatlanállományát felújítani, és ennek érdekében rekonstrukciós programot indít – írja közleményében az egyház elnöke, Keszler Gábor.
A Kazinczy utcai „kis zsinagógát” az 1980-as évek végén, Bokor Sándor hitközségi építészmérnök tervei szerint alakították ki, miután az 1913-ban átadott főtemplom állapota leromlott, az épület használata veszélyessé vált. Mára a „kis zsinagóga” került hasonló helyzetbe, így az ingatlan jelentős felújításra szorul.
„Többek között fel kell újítani a belső burkolatot, korszerűsíteni kell a világítást, a nyílászárókat, modernizálni kell a kiszolgálóhelyiségeket”
– fejtette ki Keszler Gábor, a MAOIH elnöke, aki a felújítás várható költségét 40-50 millió forintra tette. „A kivitelezőkkel az egyeztetés már folyamatban van, a munkálatokat még a nyáron meg szeretnék kezdeni” – fűzte hozzá.
Az 1895-ben megnyílt, évtizedek óta nem használt, volt Kattler Erzsébet-imaház – a templomot Kattler Bernát kalaposmester alapította elhunyt kislánya emlékére – egykoron fontos szerepet játszott az Erzsébetváros orthodox zsidó hitéletében. Állapota mára rendkívül leromlott, hitéleti használatra nem alkalmas. A Jósika utcai imaház felújítását, aminek költségét Keszler Gábor 50-60 millió forintra becsülte, a nyár végéig be is akarják fejezni.
„Mindkét rekonstrukció zárt, a források célirányos hasznosulását garantáló finanszírozási rendszerben, a kifejezetten erre a célra juttatott magánadományok felhasználásával történik majd”
– tette hozzá a MAOIH elnöke.
A legkisebb magyar zsidó egyház vezetése – a költségvetési egyensúly megteremtése és a hitélet újraindítása mellett – a következő időszakban szeretné a teljes ingatlanállományt felújítani, és ennek érdekében átfogó épületrekonstrukciós programot indít.
„A Dob utca-Kazinczy utcai – a nagy zsinagógát is magába foglaló – épületegyüttes felújítása soha nem fejeződött be. Egy nagyobb esőzésnél vödröket kell a padsorok közé állítani, nincs fűtés, nincs hűtés, veszélyes a világítás, ott is haladéktalan felújításokra van szükség a további károk megelőzésére. Műemléki védettségű, rendkívül egyedi beltéri megoldásokkal rendelkező rituális fürdőnk romokban, néhol életveszélyes állapotban” – sorolta a problémákat Keszler Gábor, hozzátéve, hogy a milliárdos forrásigény fedezésére az egyház nagyon számít a hazai és külföldi magánadományokra.
Utóbbi cél támogatása érdekében a MAOIH elindította a „Save the Hungarian Orthodoxy / Mentsük meg a magyar orthodoxiát” kezdeményezést.
„Egy olyan platformot szeretnénk létrehozni, amelyhez itthonról és a határainkon túlról, felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki tud kapcsolódni, akinek fontos a magyar orthodox zsidóság megmentése”
– hangsúlyozta Keszler Gábor. Az elképzelések szerint a saját weboldallal, közösségimédia-csatornákkal, crowdfunding (közösségi finanszírozási) funkcióval rendelkező, a magyar orthodox zsidóság értékeinek, kultúrájának, tradícióinak megmentését célul kitűző, információs és interakciós platform a következő hónapokban indul be, szintén magánadományokból.
A MAOIH élén májusban volt váltás, az új vezetés azóta minden erejével az előző éra felelőtlen gazdálkodása következtében kialakult pénzügyi válsághelyzet megoldásán dolgozik. A kifizetetlen számlatartozás eléri a 250 millió forintot, miközben az egyháznak semmi tartaléka nincsen. Az új vezetés május elején alig 5 millió forintot talált a MAOIH bankszámláin, a piacképes ingatlanokat pedig mind eladták az elmúlt évtizedekben. Az új vezetésnek május eleje óta jelentős, 20 százalékos költségcsökkentést sikerült elérnie, ám az egyház bevételei – köztük az úgynevezett örökjáradék, amit a magyar állam az 1991-es restitúciós törvény alapján, azon korábban hitéleti vagy közösségi célt szolgáló egyházi ingatlanok után fizet, amelyeket a 1948. január 1. után kártalanítás nélkül államosítottak – még így is csak a kiadások alig felét fedezik.
A MAOIH-ról
A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) a három közül a legkisebb hazai zsidó egyház, a több, mint százötven éves múltra visszatekintő magyar orthodox zsidó közösség 1871 óta működő vallási (és ehhez kapcsolódó társadalmi, kulturális, szociális, oktatási és kegyeleti) képviselete. Öt zsinagóga és imaház, rituális fürdő, idősek szeretetotthona, bölcsőde és óvoda tartozik intézményei közé.
