A Financial Times befolyásos amerikai lap szerkesztősége keddi szerkesztőségi cikkében felszólította az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy fenyegessék meg a ciszjordániai telepeken előállított áruk importjának betiltásával, és tegyék világossá, hogy nem kezelik a ciszjordániai izraeli egységeket Izrael részeként — írja a The Jerusalem Post.
A szerkesztőségi cikk azután jelent meg, hogy izraeli telepesek támadásokat intéztek palesztin falvak ellen, miután palesztinok általi terrortámadások sorában számos izraeli halt meg.
A szerkesztőségi cikk nem említette az izraeliek elleni terrortámadásokat, csak annyit írt, hogy „palesztinok 16 izraelit öltek meg a területen”, miután felsorolta az elmúlt két év ciszjordániai palesztin áldozatait.
A szerkesztőség megállapította, hogy „az erőszak újbóli kiújulása veszélyezteti a megszállt Ciszjordániában”, hozzátéve, hogy „az izraeliek és a palesztinok közötti összecsapások” felerősödtek az izraeli erők múlt heti dzsenini rajtaütése után.
Egy nappal a rajtaütés után négy izraeli meghalt egy lövöldözésben, amelyet Hamász-terroristák követtek el Eli település közelében. A szerkesztőségi cikk nem említette a támadást. A támadást követő napokban izraeli telepesek több palesztin falut is megtámadtak, járműveket, házakat és mecseteket gyújtottak fel.
A szerkesztőségi cikk azt is megállapította, hogy az erőszakos cselekmények hátterében az áll, hogy az izraeli kormány felgyorsítja az építkezéseket a településeken.
„Tekintettel a történtek súlyosságára, Washingtonnak és az európai fővárosoknak – amelyek többnyire illegálisnak tartják az izraeli településeket és támogatják a kétállami megoldást – keményebben kellene fellépniük” – írta a Financial Times szerkesztősége.
„Ez azt jelenti, hogy a településeken előállított áruk importjának betiltásával kell fenyegetni, és világossá tenni, hogy a megszállt területeken lévő izraeli egységeket nem kezelik Izrael részeként”.
A szerkesztőség emellett a ciszjordániai településeket Ukrajna orosz megszállásához hasonlította:
„Bár a két helyzet rendkívül különböző, figyelemreméltó, hogy míg a Nyugat erőteljesen fellépett Oroszország ellen Ukrajna egyes részeinek elfoglalásával szemben, sokáig visszafogottan reagált Izraelnek a Ciszjordániát érintő annexiójára”.
„Ha az Egyesült Államok és Európa azt szeretné, hogy más országok is csatlakozzanak Moszkva elítéléséhez, akkor el kell kerülniük, hogy képmutatónak tűnjenek azzal, hogy nem ítélik el megfelelően az elfogadhatatlan viselkedést, amikor az egy hagyományos szövetségestől származik.”
| Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta vissza Júdea-Szamáriát (Ciszjordánia) Jordániától, mely 1948 óta tartotta megszállás alatt. A Pest megyénél is kisebb területen jelenleg körülbelül 2,2 millió arab, és közel 700 ezer zsidó él. Az övezetet 1995-ben az Oslo-i rendezési megállapodások keretében három zónára osztották: az A zónát teljes egészében a Palesztin Hatóság ellenőrzi, a B zóna közös izraeli-palesztin fegyveres és palesztin polgári ellenőrzés alatt áll, a C zónát pedig teljeskörűen Izrael igazgatja. A zsidó települések a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló C zónában találhatók. |
