A kutatók megállapították, hogy a gránátalmát és serleget ábrázoló érmék egy részét zsidó lázadók verték, és a rómaiak még évtizedekkel később is használták őket.
A mai Grúzia területén található katonai táborban szolgáló római katonák olyan érméket hordtak maguknál, amelyeket zsidó lázadók vertek Izrael földjén mintegy 2000 évvel ezelőtt – derül ki egy új tanulmányból, amelyet a Notae Numismaticae című folyóiratban tettek közzé.
A kutatásban részt vevő régészek a római korból származó érméket a Fekete-tenger partján, a mai Grúzia nyugati részének központjában fekvő grúziai Kolkhiszban fedezték fel.
Az érmék egy részét a Legio X Fretensis hozta a helyszínre, amely légió központi szerepet játszott a nagy zsidó felkelés leverésében, a zsidók három nagy lázadása közül az elsőben, amelyet a Római Birodalom ellen indítottak.
Nem valószínű azonban, hogy a zsidók ellen harcoló római katonák ugyanazok a katonák voltak, akik az érméket Kolkhiszban hagyták.
Inkább az valószínűbb, hogy az érmék az idő elteltével is az egység állományának tulajdonában maradtak.
Dr. Piotr Jaworski, a Varsói Egyetem régésze és érmeszakértője szerint, aki részt vett a tanulmány megírásában, az érmék többségét 2014 és 2022 között fedezte fel egy lengyel-grúz csapat egy római kori erődítményben a Fekete-tenger partján fekvő Adzsarában, Grúziában.
A légió Kr. u. 115 körül állomásozhatott a környéken, amikor a Kr. u. 98-tól 117-ig uralkodó Traianus római császár megtámadta a Pártus birodalmat
Történelmi dokumentumok és régészeti leletek arra utalnak, hogy a Legio X Fretensis aktívan részt vett ebben az invázióban, és egy bizonyos időt Kolkhiszban töltött, amely a kutatók szerint logisztikai bázisként szolgált a térségbeli katonai műveletekhez.
