Többéves tervezés után a zsidó állam végre megkezdi a jeruzsálemi Albert Einstein-ház építését, amely a zseni szinonimájává vált világhírű zsidó tudós életművének állít emléket.
Kedden este, többéves előkészületek után, az egyetem Givat Ram campusán tartották az Albert Einstein Ház alapkőletételi ünnepségét – a múzeumét, amely az alapítók szerint hamarosan a turisták és az izraeliek egyik kedvelt célpontjává válik.
Az elméleti fizikust és matematikust a fejlett világ szinte minden felnőtt embere a modern kor egyik legokosabb személyiségeként azonosítja. Már a neve is egy jelző a „brilliáns” szóra, és a Google 330 milliárd említést rögzít róla. A laikusok azonban valószínűleg nem képesek néhány mondatban elmagyarázni a világot megváltoztató speciális relativitáselméletének és általános relativitáselméletének alapjait, vagy akár az E = mc² egyenletének jelentését.
A legtöbb ember valószínűleg azt sem tudja, hogy Einstein zsidó volt, a cionizmus híve és Izrael támogatója évtizedekkel az államalapítás előtt, és társalapítója a Jeruzsálemi Héber Egyetemnek, amelyre minden szellemi tulajdonát és nevének, képmásának, valamint személyes és tudományos írásainak kizárólagos jogait hagyta.
A holokauszt pusztításának nyilvánosságra kerülése után Einstein számos meghívást és javaslatot visszautasított, hogy térjen vissza Németországba és csatlakozzon újra a német tudományos intézményekhez. Amikor 1955-ben meghalt, a dokumentumokat a Jeruzsálemi Héber Egyetemre hagyta, amely az 1980-as években kapta meg azokat.
Herzl Tivadar 1902-ben prófétai látomásban előre jelezte, hogy a zsidó állam a kreativitás és a tudomány központja lesz. 1918-ban Chaim Weizmann tudós – aki később Izrael első elnöke lett – felkérte Einsteint, hogy építsen egyetemet Jeruzsálemben. Einstein volt az egyetem első tiszteletbeli elnöke, akit azóta is a Jeruzsálemi Héber Egyetem atyjaként tartanak számon.
Az egyetem 1923-as megnyitó ünnepségén a jeruzsálemi Szkópusz-hegyen Einstein azt mondta:
„Életem legnagyobb napjának tartom ezt a napot….. Ma boldoggá tett, hogy a zsidó nép a szemünk láttára fedezi fel önmagát, és a világ éltető erejeként ismerteti el magát. Ez egy nagy korszak, a zsidó lélek felszabadulásának korszaka, és ez a cionista mozgalom révén valósult meg, úgy, hogy senki a világon nem lesz képes elpusztítani”.”
Lehet, hogy néhány Einstein-rajongó nem kedveli, sőt ellenségesen viszonyul Izraelhez, de a vizuális anyagok megtekintésével, a német születésű zseniről szóló olvasmányok és ismeretek elsajátításával vonzóbb kép alakulhat ki bennük a zsidó államról.
Az emberről és a zseniális tudósról, családapáról és államférfiról szóló dokumentumgyűjteményeket 2012-ben, születésének 133. évfordulója alkalmából kibővített formában tették fel az internetre. Bár 2003-ban Jeruzsálemben már létrehoztak egy viszonylag egyszerű digitális archívumot, de az új intézmény sokkal átfogóbb, több ezer fakszimile oldalt tartalmaz majd PDF-fájlok, képek és fordítások formájában, amely a további feldolgozások és fordítások kiadásával folyamatosan bővül majd.
Ido Aharoni, a külügyminisztérium régóta hivatalban lévő tisztviselője 2007 óta dolgozik a múzeum létrehozásán, hogy Izraelt „vonzó márkaként” népszerűsítse a világ számára. Aharoni hosszú éveken át töltött be izraeli kormányzati pozíciókat, többek között a minisztérium média- és közügyekért felelős konzuljaként New Yorkban.
„2007-től kezdve gyakran játszottam egy Einstein-múzeum gondolatával, mint az Izrael és a zsidók iránti pozitív érdeklődés előmozdításának módjával, és próbáltam olyan partnereket találni, akik ezt megvalósítanák”
– emlékezett vissza.
„Az év nyarán neveztek ki Izrael első jeruzsálemi márkamenedzserévé. Azon gondolkodtam, mit tudnék elmondani Izraelről, ami inspirálná és érdekelné az embereket Izrael kreatív szelleme iránt. Egy globális tanulmány kimutatta: ahhoz, hogy több turistát, befektetőt, pozitív médiamegjelenést és jobb imázst vonzzon, [elengedhetetlen], hogy Izraelt ne csak a hi-techhez, hanem a kreativitáshoz is társítsuk, és humanizáljuk a személyiségét.”
– mondta.
A márkamenedzseri pozíciót 2010 nyaráig töltötte be, amikor visszatért New Yorkba, ezúttal Izrael főkonzuljaként. De az Einstein-múzeum gondolata áthatotta gondolkodását.
„Előadtam az ötletet a miniszterelnököknek, kabinetminisztereknek, zsidó vezetőknek, sőt még az akkori elnöknek, Simon Peresznek is, aki nagyon érdeklődött, de semmi sem történt a helyszínen”.
Észak-Amerikában és Izraelben számtalan hallgatóság előtt adta elő ötletét, ami végül a kanadai Héber Egyetem Barátai körében keltett nagy érdeklődést, akik megértették a lehetőségeket, és energikusan vitték előre az elképzelést.
Aharoni 2016-ban távozott kormányzati pozíciójából, és üzleti partnerséget alakított a nyolcvanéves Jose Mugrabi multimilliomos műgyűjtővel, akinek 2017 őszén mesélt az ötletről. Visszaemlékezésében elmondta, hogy
„megkértem a torontói Kanadai Baráti Kör képviselőit, hogy jöjjenek el hozzám és Mugrabihoz New Yorkba. Miután megismerte az Izraelről mint márkáról alkotott elképzelésemet, és azt a szerepet, amit Einstein ebben játszhatna, nemcsak gyorsan megértette egy ilyen intézmény fontosságát, hanem rögtön minden szükséges forrást is felajánlott hozzá.”
A műgyűjtő nagyon fontos projektként ismerte fel a múzeumot, és azt mondta, szeretné, ha ez lenne az öröksége. Készen állt arra, hogy a 64 millió sékeles (6 milliárd forint) költségvetésű projektet finanszírozza.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem elnökével, Asher Cohen professzorral találkozva Mugrabi és Aharoni megállapodtak abban, hogy az egyetemen egy régi, használaton kívüli épületet felújítanak, és Marie és Jose Mugrabi Albert Einstein Házává alakítják át.
„Mugrabi nagylelkű adománya volt az igazi sorsfordító, amely elindított egy országos folyamatot, és amely abban csúcsosodott ki, hogy az izraeli kormány további pénzeszközöket ajánlott fel a múzeum számára”
– tette hozzá Aharoni.
Az épület terveinek elkészítésével Daniel Libeskind építészt bízták meg, aki leginkább a berlini Zsidó Múzeumról ismert, valamint arról, hogy ő volt az alsó-manhattani World Trade Center újjáépítésének főtervezője.
Az Einstein-múzeum alapkőletételi ünnepségét június 13-án, kedden tartották, a munkálatoknak 2024 végére kell befejeződniük.
Einstein négy évtizeden át, 1914-től haláláig, a 20. század első felében az emberiség napirendjén szereplő minden kérdésben kifejtette nézeteit. Számos cikkben, kortársaival folytatott levelezésben és nyilvános előadásokban fejtette ki véleményét a legkülönbözőbb közéleti, politikai és erkölcsi kérdésekről, mint például a nemzetiség és nacionalizmus, háború és béke, valamint az emberi szabadság és méltóság. Fáradhatatlanul támadta a megkülönböztetés minden formáját is.
A múzeum tartalma minden bizonnyal fizikai elméletének alapvetéseit is el fogja magyarázni, közérthető, vizuális formában.
Az általános relativitáselmélet azt jósolja, hogy az idő lassabban halad egy erősebb gravitációs mezőben, mint egy gyengébb-ben. Ezt a jelenséget figyelembe kell venni a globális helymeghatározó rendszer (GPS) készüléke és a GPS-rendszert alkotó műholdak közötti távolságok kiszámításakor – tehát valahányszor a GPS-t használjuk a pontos földi helyzetünk meghatározásához, az általános relativitáselméletre támaszkodunk.
Az általános relativitáselmélet a fizika elemi részecskéinek és a kémiai elemeknek a világegyetemet létrehozó „ősrobbanás” utáni korai korszakokban bekövetkezett szintézisét írja le. Megmagyarázza a galaxisok kialakulásában szerepet játszó folyamatokat az újabb időkben. Az elmélet azt is megjósolja, hogy az erősen felgyorsult anyag, például egy felrobbanó csillagé, gravitációs hullámokat hoz létre, amelyek a fénysebességgel terjednek, és az általuk átszőtt térben felváltva zsugorodnak és tágulnak. A gravitációs hullámok észlelése az asztrofizikai kutatások egyik nagy kihívása, amely új ablakot nyithat a világegyetemre, és lehetővé teheti, hogy szinte a kezdetéig nyomon követhessük annak fejlődését.
Cohen professzor, Jeruzsálemi Héber Egyetem elnöke elmondta, hogy
„több mint egy éve dolgozunk ezen a hatalmas projekten. A 2900 négyzetméteres múzeum a bal oldalon lesz, közvetlenül a campus bejáratánál, így nagyon jól megközelíthető lesz a diákok, a tizenévesek, a látogatók és a turisták számára”
– mondta.
Egy föld alatti és egy feletti szintből fog állni. Jeruzsálemben nem lesz ehhez hasonló épület, amely kiváló minőségű anyagokból – kőből és üvegből – készül, hogy generációkon át is fennmaradjon
– tette hozzá Cohen.
A kormány a Jeruzsálemi Ügyek és Örökség Minisztériumán keresztül vállalta, hogy Mugrabi nagylelkű adományán felül 8 millió sékelt biztosít a tervezésre és a tartalomra, valamint 14,5 millió sékelt az épületre.
Mugrabi felesége, Marie a szíriai Aleppóban született, ahonnan szülei Milánóba, majd Brazíliába vitték, ahol megismerkedtek mai férjével. Boldog házasságban élnek 1969 óta. Egy interjúban Mugrabi azt mondta, hogy a múzeum
„nagyon sokat jelent nekünk. A feleségem és a fiaink rendkívül izgatottak a múzeum miatt. Nagyszerű lesz országom számára, arra ösztönzi majd az embereket, hogy látogassanak el Izraelbe, a fiatalokat pedig arra, hogy többet tanuljanak, és talán egy újabb Einstein lesz belőlük, aki a tudás, a judaizmus és a cionizmus pozitív szimbóluma”.
