Egyre több nukleárist fegyvert halmoznak fel az atomhatalmak

Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelik nukleáris arzenáljaikat – tudatta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

A SIPRI éves jelentésében azt írta, hogy nukleáris robbanófejek globális készlete 2022 eleje és 2023 eleje között csaknem 200-zal, becslések szerint 12 512-re csökkent. Ezzel szemben a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett.

„Úgy tűnik, hogy a működőképes robbanófejek globális csökkenése megtorpant, és számuk ismét emelkedik”

– írták a SIPRI kutatói.

„Ugyanakkor mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban nukleáris robbanófejeik, rakéta-, repülőgép- és tengeralattjáró hordozórendszereik, valamint nukleáris fegyvergyártó létesítményeik cseréjére és modernizálására” – állapította meg a SIPRI.

A nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökken. A csökkenés azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a kiselejtezett robbanófejeket Oroszország és az Egyesült Államok fokozatosan leszereli.

Ez azt jelenti, hogy a kutató központ nemcsak a becsült teljes készleteket, hanem a bevethető arzenálokat is vizsgálja. A SIPRI szerint kilenc államnak van nukleáris fegyvere: Oroszország és az Egyesült Államok mellett Kínának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának, valamint Pakisztánnak, Indiának, Izraelnek és Észak-Koreának. Izrael sosem ismerte el nyilvánosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel.

„Az atomfegyverek bevetésének kockázata nagyobb mint a hidegháború óta bármikor”

Borúlátó jelentést tett közzé a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet.

„A legtöbb atomfegyverrel rendelkező állam retorikája egyre durvul, sőt egyesek kifejezett vagy hallgatólagos fenyegetéseket is megfogalmaznak a nukleáris fegyverek lehetséges használatával kapcsolatban”

– mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa. „Ez a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, a második világháború óta először fordul elő, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket” – tette hozzá.

A nukleáris diplomácia jelentősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új START leszerelési szerződést – az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között.

Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése jelenleg egyre valószínűtlenebbnek tűnik – értékelte a SIPRI.

Továbbra is Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van messze a legnagyobb fegyverarzenálja:

az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja.

Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.

„Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését”

– magyarázta a SIPRI egy másik munkatársa, Hans M. Kristensen. Úgy vélekedett, „ezt egyre nehezebb összeegyeztetni Kínának azzal a deklarált céljával, miszerint csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris ereje van”.

Truman Oroszországban — Egy atomcsapás morális kalkulusa

Amit plauzibilis morális érvelésnek tekintettek 1945-ben Washingtonban, miért ne tekinthetnék hasonlóképpen plauzibilis morális érvelésnek 2023-ban Moszkvában?