Köves Slomót, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbiját szerdán a TV2 Mokka című reggeli műsorában kérdezték sávuot, a Tóraadás ünnepéről. A rabbi elmondta, hogy sávuot szinte minden évben egybeesik a keresztény pünkösddel, amely ünnep szintén egy „sávuoton” történt — számol be a zsido.com.
„A keresztény pünkösd ünnepe is egy sávuoton történt, ezt úgy is fordíthatnánk, hogy a hetek ünnepe”
– magyarázta Köves Slomó.
A rabbi visszaemlékezett a hét héttel ezelőtti pészah ünnepére is, amely előtt szintén vendégeskedett a Mokka adásában. Elmondta, hogy pontosan hét hét telt el a „zsidó húsvét”, vagyis a szabadulás ünnepe (pészah) és a Tóraadás, más szóval a tízparancsolat kinyilatkoztatásának ünnepe között.
„Sávuotkor azt ünnepeljük, hogy 3335 évvel ezelőtt a hagyomány szerint, a zsidó nép ott állt a Szináj-félszigeten, a Szináj-hegy lábánál és megkapta a tízparancsolatot – ami ilyen értelemben univerzálissá teszi ezt az ünnepet,
hiszen a tízparancsolat mindannyiunk mai civilizációját nagyon nagy mértékben meghatározza”
-tette hozzá a rabbi.
A hagyomány szerint a Szináj-hegyi Tóraadáskor az egész nép jelen volt, annak minden nemzedéke egészen az idők végezetéig. A Tórában szereplő Szináj-, vagy másképpen Chorev-hegy volt az, melynek lábánál a zsidók összegyűltek, hogy meghallgassák a tízparancsolatot.
Szó esett a tízparancsolat fontosságáról is a mai világban, illetve arról is, hogy sávuot ünnepe kilóg a zsidó ünnepek sorából,
ugyanis nem a zsidó nép csodás megmenekülését ünnepeljük – ahogyan ezt a legtöbb zsidó ünnepen tesszük – hanem a szövetséget ember is Isten között.
Ez a szövetség jelenik meg a tízparancsolatban, amely olyan alapértékeket fektet le, amelyek tudnak relevánsak lenni a mai ember számára is.
Sávuot ünnepén szokás finom édes és tejes ételeket fogyasztani mondta el a rabbi:
„A zsidó hagyomány szerint ezzel azt akarjuk kifejezni, hogy Istennel való kapcsolatunk, szövetségünk annyira kedves és édes a zsidó nép számára, mint a kisbaba és az édesanyja közötti anyatej szövetsége. Érdekesség, hogy virágokkal díszítjük ezen az ünnepen a zsinagógákat. ”
Tekintse meg az alábbi linkre kattintva a teljes beszélgetést:
Frászt kapok a zsidó húsvét emlegetéséről, mert ilyen nincs. Pészah az egyiptomi szabadulás ünnepe, húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe.
A zsidó húsvét idézőjelbe van téve a cikkben gondolom azért, mert sokak számára tudvalévő, hogy a húsvét nem keresztyén elnevezés. Ez a szó az egész Bibliában nem fordul elő, csak a magyar bibliafordÍtásokban olvashatjuk gyakran: húsvét, húsvéti bárány, húsvét napja, húsvét ideje. Az eredeti szövegben ehelyett mindig a páska, a páskaünnep, a páskabárány, a kovásztalan kenyerek ünnepe áll, de sohasem húsvét! A magyar húsvét szó, a nagyböjt végével függ össze: azaz lehet már húst enni, fogyasztani (katolikusokéknál).
Az őskeresztyén egyházban már nagyon korán megünnepelték az Úr halálát és feltámadását, csak nem húsvét, hanem páska (peszah) néven. Egyébként, ezért passzolták át a farizeusok és Írástudók Pilátusnak a Jézus feletti Ítélet végrehajtását, mert ünnepnapon vagy azok környékén (attól függően, hogy hány napig tartott az ünnepük) a zsidó törvények tiltották ezt.
Igen. Főként a be nem tartása.