Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) éves konferenciáján, a portugáliai Portóban hétfőn a kontinens növekvő antiszemitizmus-problémájával foglalkoztak — számol be a szervezet sajtószolgálata.
„Mi egy közösség vagyunk, amelyet nem osztanak határok. Ha egy hangon szólalunk meg, együtt erősebbek vagyunk” – mondta Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke.
„Miközben találkozunk, a kormányok Európa-szerte olyan tervekkel állnak elő, amelyek az európai zsidó életet érintik. Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy milyen jövőt szeretnénk látni. És mi az, amit mindannyian tehetünk azért, hogy ez a jövőkép valósággá váljon”
– tette hozzá Margolin.
A kétnapos konferencia, „Az európai zsidóság jövőjének közös alakítása” címmel, panelbeszélgetéseket tartalmaz a különböző országok antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti terveiről, az online gyűlölet elleni küzdelem kihívásáról, valamint az EJA által támogatott új egyetemi vezetői programról.
„Az antiszemitizmus egyre növekszik, és sajnos a zsidó intézményeknek kontinensszerte egyre többet kell befektetniük a biztonságba”
– mondta Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke.
„Az adatok azt mutatják, hogy az európai zsidók mintegy 38%-a fontolgatja, hogy elhagyja Európát, mert nem érzi magát biztonságban. Ez szégyen, és az Európai Unió minden kormányának felelőssége, hogy megvédje zsidó polgárait”
– mondta, hozzátéve, hogy 19 uniós kormány adott ki nemzeti cselekvési tervet az antiszemitizmus elleni küzdelemre.
A konferencia indítványt terjesztett elő, amely az antiszemitizmusnak a gyűlölet más formáitól való elkülönítésére szólított fel, és sürgette a többi zsidó csoportot, hogy utasítsák el az „interszekcionalitást”, azt az elméleti keretet, amely a csoportokat „elnyomottakra” és „kiváltságosokra” osztja.
„Az antiszemitizmus egyedülálló, és ekként kell kezelni” – áll az indítványban, amely megjegyzi, hogy más gyűlöletekkel ellentétben „számos országban államilag szentesített”, „az ENSZ által fedezetet kap”, és más, a gyűlölet célpontjául szolgáló csoportok tagadják, hogy rasszizmus lenne.
„A gyűlölet által érintett más csoportok részéről alig vagy egyáltalán nem tapasztalható szolidaritás vagy empátia a zsidó közösségek iránt, amikor antiszemita atrocitások történnek, vagy amikor izraelieket gyilkolnak meg terrorcselekményekben” – jegyzi meg az indítvány.
„Ahogy telnek az évek a holokauszt után, egyes társadalmi és politikai mozgalmak Európában talán el akarják felejteni azt, és azt mondják, hogy az antiszemitizmus csak egy másik fajta gyűlölet, nincs benne semmi egyedi. Ez veszélyes hozzáállás az európai zsidó közösség jövőjére nézve”
– mondta Köves Slomó, az EMIH (Magyar Zsidó Szövetség) vezető rabbija.
„Az antiszemitizmus … külön figyelmet és cselekvést igényel az előítéletesség más formáitól. Miközben szolidárisak vagyunk mindazokkal, akik a gyűlölet ellen küzdenek, nem engedhetjük meg, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelmünket olyan szélesebb körű „interszekcionális” mozgalmak alá sorolják, amelyek nem ismerik el a zsidóellenes előítélet egyedi és sajátos jellegét, vagy elutasítják a cionizmushoz való kapcsolatunkat”
– mondta.
Gabriel Senderowicz, az Oportói Zsidó Hitközség elnöke elmondta: „Sok európai kormány összekeveri a zsidó életet a zsidó örökséggel. A zsidóságra úgy tekintenek, mint régi házakra, amelyeket renoválni kell, mint valami önkormányzati múzeumot, amelyek sábátkor nyitva vannak.
„Megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan közösség elnöke lehetek, amelynek zsinagógái tiszteletben tartják a hagyományos judaizmust, amelynek vannak kóser éttermei, sábátkor zárva tartó zsidó múzeuma, és egy holokausztmúzeuma, amely évente 50 ezer gyereket fogad, és megtanítja nekik, hogy a végső megoldás célja a zsidók és nem általában a kisebbségek kiirtása volt”
– mondta Senderowicz.
Amichai Chikli, Izrael diaszpóraügyekért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős minisztere videóüzenetben közölte, hogy az izraeli kormányt nyugtalanítják az európai tendenciák, utalva az Európai Diákszövetség tervére, hogy „felkarolja a BDS-mozgalmat”. Megjegyezte, hogy a lépés megnehezítené a zsidó diákok életét az európai egyetemeken.
„Ezekkel a fenyegetésekkel és még sok más fenyegetéssel szemben együtt kell dolgoznunk, elszántan és bölcsen”
– mondta Chikli.
