Az olaszországi Milánóban egy holokauszt-emlékmű közelében lévő pop-art freskót, amely a Simpson család szereplőit ábrázolja csíkos rabruhában és sárga Dávid-csillaggal, állítólag április 17-én, a holokauszt emléknap, a jom hásoa kezdetén firkálták össze — értesült a Jewish News Syndicate.
Valaki hullámos firkákat rajzolt a zavaróan vékony, tábori egyenruhás karaktereket ábrázoló freskóra.
„Mondhatjuk, hogy ez a játék része”
– reagált a művész, Alexsandro Palombo a JNS-nek.
„Az elmúlt évben szinte minden új utcai műalkotást megrongáltak”.
A freskó a milánói központi pályaudvar 21-es vágányára asszociált – ahonnan zsidók százait pakolták fel Auschwitz-Birkenau, Mauthausen, Bergen-Belsen és más koncentrációs és haláltáborokba tartó marhavagonokba.
„A milánói 21-es vágány a zsidók rejtett kapuja a pokolba a második világháború idején”
– írta Palombo az Instagramon.
„Ma emlékművé alakították át, hogy a világ megismerhesse”.
Bár a holokauszt-emlékbizottság megbízásából készítette a művet, Palombo tudja, hogy egyesek sértőnek találhatják, és a holokauszt bagatellizálásának tarthatják. A művész pop-art stílusban dolgozik, amely az 1960-as években élte fénykorát, és leginkább Andy Warholhoz köthető. Palombo gyakran sokkoló módon ábrázol ikonikus rajzfilmfigurákat.
„Ha valaki sértőnek találja ezeket a műveket, akkor lehet, hogy valami jót teszek, mert a művészetnek az a feladata, hogy felrázza a lelkiismeretet”
– mondta. Úgy látja, hogy a falfestmények megmentik a holokauszt emlékét a feledéstől és a fiatalok közömbösségétől.
Ori Soltes, aki művészettörténetet tanít a Georgetown Egyetemen, és aki könyveket publikált a művészetről és a holokausztról, és aki a B’nai B’rith Klutznick Nemzeti Zsidó Múzeum igazgatója és vezető kurátora volt, a JNS-nek elmondta, hogy megérti, miért sértődhetnek meg egyesek Palombo vitatott alkotásai miatt.
„Én inkább úgy látom, hogy a holokauszt tudatosítására hivatott azok számára, akik esetleg nem értik meg annak kegyetlenségeit”
– mondta.
„Ha valaki követi a ‘Simpson családot’, annak tisztában kell lennie a holokauszttal”.
Palombo művészete reagált az ukrajnai háborúra is – Anne Frank elégette az orosz hadsereggel kapcsolatos „Z” szimbólumot -, valamint a családon belüli erőszakra, amelyet a rendőrség egy Disney-herceg letartóztatásával illusztrált, aki bántalmazta „Hófehérkét”. Munkái reagáltak a rendőri brutalitásra, a világjárvány idején kötelező maszviselésre és a mellrák elleni figyelemfelhívásra is.
A haját levágó Marge Simpsonról készült sorozatában szerepel egy póz is – a történelmi művészet mesterműveit idézve -, amelyben Judit lefejezi Holofernészt, és egy véres szikét tart, miután lefejezte Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjét, Ali Khameneit. Egy vandál fekete festékkel fújta le a fejet és Marge arcát.
Palombo szerint az iráni rezsim nem érti, mit jelentenek az „emberi jogok”, és hozzátette, hogy a rezsim antiszemitizmusa ugyanolyan gyűlöletes, mint a nők elnyomása.
Azt tervezi, hogy folytatja az antiszemitizmussal szemben fellépő „hangos” művészet készítését.
„Az antiszemitizmus társadalmi rákfenéje, amely mindenkinek árt”
– mondta.
„Küzdeni ellene azt jelenti, hogy mindenki számára garantáljuk a stabilitást és a szabadságot. A zsidóüldözések voltak az emberiség legnagyobb borzalmai, és ezt soha nem szabad elfelejtenünk”.”
