Egy új tanulmány szerint a holokauszt tagadása, vagy a „másodlagos antiszemitizmus” kevésbé jellemzi a muszlimokat, mint a többségi társadalmat.
Árnyalt képet fest a Németországban élő, migrációs hátterű emberek zsidóellenességéről az az új felmérés, amit a napokban mutatott be a Mediendienst Integration. A felmérést Dr. Sina Arnold antiszemitizmuskutató végezte az intézet megbízásából – írja a TEV.
A kutatás megállapítja, hogy bár az antiszemitizmus általában elterjedt Németországban, a muszlimok gyakrabban értenek egyet a klasszikusan antiszemita kijelentésekkel, mint a más vallásúak, illetve a többségi társadalom, és ez az Izraellel kapcsolatos zsidóellenességre is vonatkozik.
Ezt a kutatók arra vezetik vissza, hogy egyes származási országokban, különösen a Közel-Keleten, az antiszemitizmus elterjedtebb, mint Németországban, sőt az állami propaganda része.
Ugyanakkor a holokauszt tagadása, a tettes-áldozat megfordítása, tehát a „másodlagos antiszemitizmus” kevésbé elterjedt a migrációs háttérrel rendelkezők körében, mint a többségi társadalomban, itt a muszlimok és más vallások tagjai között alig van különbség – állapítja meg a felmérés. Mivel itt a saját családi történettel és a német identitással való szembenézésről is szó van, a migrációs háttérrel rendelkező németeknél ez kevésbé releváns kérdés.
A kutatás egyébként napokkal azután látott napvilágot, hogy Berlinben palesztinbarát szervezetek felhívására, főként migrációs hátterű emberek ismét nyíltan antiszemita tüntetést tartottak, és azt énekelték, hogy „halál a zsidókra, halál Izraelre!”. A tüntetést pártállásra tekintet nélkül politikusok sora ítélte el.
A tanulmány megállapítja, hogy a muszlimok körében az antiszemitizmus gyakran inkább a konzervatív-autoriter attitűdök következménye, mint a vallásé. Vannak arra utaló jelek is, hogy a regionális vagy nemzeti diskurzusok – a migránsok esetében a származási országukban – erősebben befolyásolják a zsidókkal szembeni negatív attitűdöket, mint a vallási hovatartozás.
Emellett az iszlám különböző felekezetein belül is eltérőek az attitűdök. És vannak keresztények is, akiknek ellenérzései vannak zsidókkal szemben.
A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy a „migrációs háttér” kategória csak korlátozottan mérvadó:
„Az antiszemita attitűdök szempontjából fontos tényező, hogy az érintettek mennyi ideje élnek már Németországban, honosítottak-e, és milyen országból származnak”
– áll a jelentésben.
Fontos megállapítása az új kutatásnak, hogy minél régebb óta élnek a migránsok Németországban, annál kevésbé támogatják az antiszemita kijelentéseket. Ez annak tudható be, hogy új hazájukban megtanulják az „antiszemitizmus elleni társadalmi normát”, és az iskolákban kapcsolatba kerülnek a nemzetiszocializmus történetével, ami valószínűleg érzékenyíti őket a téma iránt.
A német rendőrségi statisztika egyébként antiszemita bűncselekmények nyilvántartásakor nem nézi a migrációs hátteret vagy a vallási hovatartozást, csak a politikai beállítottságot. Így a rendőrség szerint a 2021-ben regisztrált 3000 antiszemita bűncselekmény mintegy 84,3 százalékát „jobboldali szélsőségesek” követték el – sokan azonban bírálják ezt a fajta megközelítést.
