Franciaországban már több a gyakorló muszlim, mint a gyakorló katolikus

Civilizációs fordulóponthoz érkezett a francia társadalom.

A statisztikák szerint a muszlim közösség jobban gyakorolja a hitét, mint a katolikus közösség Franciaországban: A lakosság 5,8 százaléka gyakorló muzulmán, 4,35 százaléka gyakorló katolikus – írja a European Conservative nyomán a Mandiner. A francia állami statisztikai hivatal (INSEE) éppen idén húsvétkor tette közzé jelentését a vallásgyakorlás helyzetéről Franciaországban. Az adatok azt mutatják, hogy

a vallásukat gyakorló muszlimok nagyobb számban vannak jelen az országban, mint a vallásos katolikusok.

Az INSEE a francia lakosság 5,8 százalékát tartja gyakorló muzulmánnak, míg a gyakorló katolikusok aránya csak 4,35 százalékot éri el. A „gyakorló” kifejezés a felmérésben a heti ima gyakorlását jelentette. Ez a különbség a muszlim közösség intenzív gyakorlatával magyarázható. Bár számszerűen kevesebben vannak, mégis a vallásukat gyakorlók aránya magasabb, mint a katolikus közösségben.

Francia imám: Izrael a békés együttélés bástyája

Hassen Chalghoumi szerint Európára a szélsőjobb és szélsőbaloldal, valamint saját közösségének radikális iszlamistái jelentik a legnagyobb veszélyt.

Bár továbbra is a katolikus vallás a legnagyobb vallási felekezet a franciák körében – a lakosság 29 százaléka –, ez az arány folyamatosan csökken.

A muszlim vallás, amely a második legnagyobb, évtizedek óta növekszik, és jelenleg a teljes lakosság 10 százalékát teszi ki.

A muszlim vallás terjedésének dinamizmusa a családokon belüli hitátadás intenzitásán keresztül is megfigyelhető. A muszlim szülők által neveltek 91 százaléka tartja magát muszlimnak, míg a katolikus szülők által neveltek 67 százaléka vallja magát katolikusnak. Az INSEE általánosabban fogalmazva megjegyzi, hogy a Franciaországba érkező bevándorlók – származási régiójuktól függetlenül – sokkal erősebb vallási hovatartozással rendelkeznek, mint a több generáció óta Franciaországban élő nagyvárosi lakosok.

Ez a jelenség összhangban van egy általánosabb tendenciával: a francia lakosság egészét érintő vallási elégedetlenséggel. Az INSEE már 2019-2020-ban is arról számolt be, hogy

a nagyvárosokban élő 18-59 éves lakosság 51 százaléka vallástalannak vallotta magát.

Ez a szám a legfiatalabbak körében továbbra is növekszik. Éric Zemmour egyike volt azon kevés politikai személyiségeknek, akik rámutattak a felmérés által feltárt civilizációs fordulópontra.

A franciaországi katolikus egyház egyelőre nem kommentálta a statisztikát.

Macron újabb reformterve: jön a „francia iszlám”

Megszabadítanák a szélsőséges elemektről a franciaországi muszlim közösségeket.