Idén március 10-ig a Moody’s pénzügyi szolgáltató cég A1-es besorolást adott a Silicon Valley Banknak. Nem sokkal később a Szilícium-völgyi Bank összeomlott. Itt az ideje, hogy ne higgyünk azonnal ennek a hitelminősítőnek — írja a Jewish News Syndicate-en megjelent publicisztikájában Lawrence Solomon pénzügyi szakíró, a Wall Street Journal korábbi munkatársa, a torontói Financial Post korábbi szerkesztője, számos könyv szerzője.
A Moody’s a 2008-as nagy recesszióban játszott szerepéről is ismert: a Lehman Brothers „A” besorolását fenntartotta, és a Lehman Brothers összeomlása előtti napig támogatta a másodlagos jelzáloghiteleket.
A Moody’s hiányosságai csak az amerikai szövetségi kormányzati hatóságokkal és a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjrendszerével közel 1 milliárd dolláros kártérítést eredményeztek.
Az Enron és a Pacific Gas & Electric csődje a Moody egyéb nagy visszhangot kiváltó hibái közé tartozik.
A Moody’s képtelen különbséget tenni a jó és a rossz hitelkockázatok között, ami ismét megmutatkozott, amikor nemrégiben leminősítette Izrael hitelminősítési kilátásait, arra hivatkozva, hogy „romlott Izrael kormányzása, amint azt a kormánynak az ország igazságszolgáltatásának átalakítására vonatkozó javaslata körüli közelmúltbeli események is mutatják”.
A Moody’s továbbá azt mondta „azt a módot, ahogyan a kormány széles körű reformot próbált végrehajtani anélkül, hogy széles körű konszenzust keresett volna”, ami „az intézményi erő és a politika kiszámíthatóságának gyengülésére utal”. Ha az igazságügyi reform elleni tiltakozásoknak sikerül meghiúsítaniuk a tervezett reformokat, vagy kompromisszumot eredményeznek a kérdésben, a Moody’s közölte, hogy visszaállítja Izrael pozitív besorolását.
A Moody’s azonban nem elemezte a javasolt igazságügyi reformok tartalmát annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e a Moody’s kettős kritériumának, az „intézményi szilárdságnak és a politika kiszámíthatóságának”.
Ha ezt megtette volna, a Moody’s rájött volna, hogy a javasolt reformok mindkét kritériumnak megfelelnek.
Izrael igazságszolgáltatási rendszere jelenleg kilóg a sorból. A világ egyetlen más demokráciájában sincs olyan ellenőrizetlen legfelsőbb bíróság, amely semmivel és senkivel szemben sem tartozik elszámolással – sem a demokratikusan választott képviselőknek, sem az alkotmánynak, sem a saját hatáskörének korlátozásának, például a felperesek jogképességének követelményének.
Azáltal, hogy az izraeli legfelsőbb bíróság hatáskörét az egyenrangú hatalmi ágak demokratikus normáival összhangban korlátozzák, a javasolt reformok megfelelnek Moody első tesztjének, azaz az „intézményi erő” előmozdításának.
A reformok a Moody második kritériumának – a „politika kiszámíthatóságának” – is megfelelnek. Az izraeli legfelsőbb bíróság szerint a külföldi befektetők nem jogosultak a kiszámíthatóságra, amint azt az izraeli kormány és az amerikai székhelyű Noble Energy közötti, az Izrael partjainál található földgázforrások fejlesztéséről szóló szerződés 2015-ös felmondása is mutatja.
Annak érdekében, hogy a Noble bízzon abban, hogy a szerződés feltételei nem változnak, a megállapodás garantálta, hogy az izraeli kormányok legalább 10 évig nem módosítják a szabályozásukat.
Miután a Legfelsőbb Bíróság ezeket a feltételeket ésszerűtlennek minősítette, minden potenciális befektető tudta, hogy az izraeli kormányok tehetetlenek jogaik védelmében a Legfelsőbb Bíróság szeszélyeivel szemben, amely önkényesen felboríthat bármilyen szerződést.
Ha a bírósági reform elleni tiltakozások sikerrel járnak, a Moody’s azonnal visszaállítja Izrael hitelminősítését. Ha a tiltakozások kudarcot vallanak, és a reformokat elfogadják, a Moody’s egy későbbi időpontban visszaállítja Izrael hitelminősítését, amint kiderül, hogy a reformok segítették Izrael gazdaságát. Akkor tudni fogjuk, hogy a Moody’s újabb baklövést követett el.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.