Három Berlin – Barangolások a Fal körül

Nyugdíjas politikus, publicista

Az idén 80 éves, márciusban Heinrich Mann-díjjal kitüntetett Dalos Györgynek új könyve jelent meg Három Berlin – Barangolások a Fal körül címmel. Sebes Gábor recenziója.

Mint az első oldalon olvashatjuk, a szerző anyai családneve a Berliner volt. A város és Dalos sorsa összefonódott a 20. század utolsó harmadában. Apai családneve Deutsch volt, és gondos nagymamája kívánságára már gyerekkorában németül tanult… A másik nyelv, amit később irodalmárként is művel és szeret, az orosz volt. A Lomonoszov egyetemre kapott ösztöndíjat, ahol Németország legújabb kori történelméről tanulhatott.

A könyv műfaját tekintve önéletrajzi szálakkal átszőtt, líraian bensőséges óda Berlinhez: ahhoz a városhoz, ahol a szerző nyughatatlan szabadságvágya, irodalmi ambíciói és közösségigénye egyaránt otthonra találhattak. Ugyanakkor az (ön)irónia megteremti a kellő távolságot is a rajongás tárgyától.

A szabadságvágy már Moszkvában szembefordította Dalost a „rendszerrel”, ironikus módon azonban nem jobbra, hanem balra fordulva lázadt a „burzsoá-bürokratikus, revizionista” pártállam ellen. Mivel egynémely hasonló utat bejárt pályatársával ellentétben soha nem került hatalmi pozícióba, lehetünk elnézőek az ifjúkori tévelygés iránt. Emiatt ígéretesen induló magyarországi irodalmi pályája megszakadt, feketelistára került, „négerként” (azaz más nevén) dolgozott. Saját nevén akkor publikálhatott újra, amikor a Budapestre látogató Hans-Magnus Enzensberger segítségével, 1971-ben megjelent első német nyelvű írása a nyugat-berlini Kursbuch mellékleteként.

Ettől kezdve a könyv Dalos hosszú menetelésének a krónikája a nyugat-berlini – németországi irodalomba. Ugyanakkor a kor érzékletes leírása is, hiszen az utazási lehetőségeket nagyban a nyugat-keleti és a német-német kapcsolatok alakulása szabta meg, kicsiben meg az NDK titkosrendőrsége, a Stasi és a magyar III/III közötti kapcsolatok. Dalos György szellemi köre Magyarországon a magát később „demokratikus ellenzéknek” nevező társaság volt, az NDK-ban pedig az ottani ellenzék. Mindkettő szándékai egészen a nyolcvanas évek végéig nem terjedtek túl a szocializmus megjavításán, megreformálásán, ennek ellenére folyamatos megfigyelés és korlátozás volt az osztályrészük.

Így 1976-ban, az enyhülés révén sor kerülhetett az első útra Nyugat-Berlinbe. Nem megyek végig a tűrés-tiltás (támogatás úgyszólván soha) összes stációján, hiszen a könyv maga szól erről. 1983-ban megjelenhetett második kötete Magyarországon (noha a könyvhetet lekésették vele, még a brosúrát is újranyomtatták, hogy a könyv ne szerepeljen benne), hiszen mégiscsak magyar íróról van szó.

A ’80-as években már hosszabb nyugat-berlini tartózkodásra is lehetőség nyílt ösztöndíjjal, majd jött a Wende (fordulat) az NDK-ban és a rendszerváltozás Magyarországon. A könyv legszomorúbb lapjai közé tartozik, amelyeken a szabadságra vágyó, ellenzéki NDK-polgárokról ír; milyen sors várt rájuk országuk összeomlása után. Dalos viszont a magyar állam képviseletében lehetett a most már jelző nélkül berlini Magyar Ház igazgatója és a frankfurti könyvvásár magyar fővendégségének kurátora, ugyanakkor tanúja a két Berlin egyesülésének. „Ötéves moszkvai tartózkodásom alatt megszoktam a külföldiséget, pályám alakulása folytán viszont otthon sem voltam igazán otthon. Hol lehetne jobb helyem, mint egy durván kettészakított és nehézkesen összenövő metropoliszban?” – írja könyve végén.

A közelmúlt politikatörténetének fontos és érdekes dokumentuma a könyv, ugyanakkor egy magyar zsidó útjának a leírása is az árvaháztól az irodalmi díjakig.

Dalos György (eredeti neve: Deutsch György) Füst Milán-díjas, Heinrich Mann-díjas, az NSZK Szövetségi Érdemrendjének Első Osztályú Érdemkeresztjével kitüntetett magyar író, műfordító és költő, 1943-ban született Budapesten.

A moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem karán szerzett diplomát, majd a Munkásmozgalmi Múzeumnál kezdett dolgozni. 1968-ban mint egy szélsőbaloldali diákcsoport tagját hét havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Munkáját elvesztette és nem jelenhettek meg könyvei. Német és szovjet szakkönyvek és folyóiratok fordításából tartotta fenn magát. 1984-től kapott rendszeresen munkát német nyelvterületen, 1995 óta Berlinben él, szabadfoglalkozású íróként dolgozik. 1997-ben a Szász Művészeti Akadémia levelező tagja lett, számos német kulturális zsűri munkájában segédkezik. 2006 óta szerkeszti a Freitag című berlini hetilapot. Barátja volt Kertész Imre, akinek halálakor úgy fogalmazott, hogy „ez a barátság túlélt mindent”.

Magyarországon megjelent művei:

  • Szavaink születése (versek); Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964
  • Előtörténetek (kisregény; Magvető Könyvkiadó, 1983)
  • A cselekvés szerelmese – Duczynska Ilona élete; Kossuth Kiadó, 1984
  • 1985 (történelmi jelentés); AB Független Kiadó, 1985, szamizdat
  • Ezerkilencszáznyolcvanöt; Párizsi Magyar Füzetek, 1985, Új Géniusz
  • Hosszú menetelés – rövid tanfolyam; Magvető, 1989
  • A körülmetélés (történet); Magvető, 1988, 1990
  • A kulcsfigura (regény; Ab Ovo, 1995)
  • Vendég a jövőből. Anna Ahmatova és Sir Isaiah Berlin. Egy szerelem története (esszéregény); Palatinus, 1998
  • Az istenkereső (történet); Magvető, 1999
  • Szahalin, Csehov szigete; Helikon, 2003
  • Puszipajtások (regény); Ab Ovo, 2004
  • Balaton-brigád. Történet hét sétában (regény); Ab Ovo, 2006
  • A körülmetélés. A Nagy Buli (két kisregény); Ab ovo, 2007
  • Világ proletárjai, bocsássatok meg! Vicces búcsú a létező szocializmustól; Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2009
  • Gorbacsov – ember és hatalom. Politikai életrajz; ford. Dunai Andrea; Napvilág Kiadó, Budapest, 2011
  • Viszlát, elvtársak! A szocializmus végnapjai Kelet-Európában; Corvina, Budapest, 2011
  • A közgazdász bukása. Regény; Pesti Kalligram, Budapest, 2013
  • Tíz esztendő. Európai naplójegyzetek; Pesti Kalligram, Budapest, 2016
  • Három Berlin – Barangolások a Fal körül; Napvilág Kiadó, Budapest, 2023

A hadikommunizmus diszkrét bája

Kétfelől fenyegeti most veszély a szabadságot és a piacgazdaságot: a kormányzatok és a zöld antikapitalisták részéről. Seres László publicisztikája.