Garri Kaszparov, eredetileg Garri Klimovics Weinstein néven született Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, apja orosz zsidó, anyja örmény volt.
Apját hétévesen veszítette el, ezután vette fel anyja vezetékneve, a Gaszparjan oroszosított alakját. Kaszparov sokáig ingadozott a zenei pálya és a sakk között, végül az utóbbit választotta hivatásául. Tizenhárom évesen megnyerte a szovjet ifjúsági bajnokságot, két évvel később meghívottként lett első egy rendkívül erős versenyen, s ekkor döntötte el, hogy sakkozó lesz. Tizenöt évesen az addigi legfiatalabbként indulhatott és rögtön diadalmaskodott is a szovjet bajnokságon.
Tizenhét esztendősen érdemelte ki a nemzetközi nagymesteri címet, első nemzetközi szupertornáját 1982-ben nyerte meg és világbajnokjelölt lett.
Páros mérkőzéseit megnyerve kiérdemelte a jogot a regnáló világbajnok, a szintén szovjet Anatolij Karpov kihívására. Élő-pontszámát tekintve ekkor már világelső volt, erre ilyen fiatalon addig senki sem volt képes, még Bobby Fischer sem. A Karpov elleni 1984-es címmérkőzés mára legenda lett: a tapasztalt és rendkívül jó formában lévő világbajnok az első kilenc játszma után már 4:0-ra vezetett (a döntetlenek nem számítottak). Mivel a kiírás szerint a győzelemhez hat nyert partira volt szükség, mindenki elkönyvelte Karpov sima győzelmét. Kaszparov ekkor „beásta” magát, de 17 döntetlen után a 27. partit megint elvesztette. Ezután megint remik hosszú sorozata következett, közben Kaszparov a 32. mérkőzésen megszerezte első győzelmét. Az összecsapás ekkorra már minden rekordot megdöntött, korábban a leghosszabb címmérkőzés Capablanca és Aljechin között „csak” 34 mérkőzésből állt. A megpróbáltatásokat Kaszparov bírta jobban, a 47. és a 48. mérkőzésen is megverte a kimerült Karpovot, de ekkor a nemzetközi sakkszövetség, a FIDE félbeszakította a mérkőzést – addig és azóta is ez az egyetlen világbajnoki döntő, amely eredmény nélkül ért véget.
A megismételt döntőre 1985-ben Moszkvában került sor, ekkor már rögzítették, hogy a két sakkozó 24 partit vált egymással. A győzelmet Kaszparov szerezte meg 13:11 arányban, címét 1986-ban, 1987-ben majd 1990-ben is megvédte az általa afféle örök ellenségként kezelt, a szemében a szovjet hatalmat megszemélyesítő Karpovval szemben.
A két nagymester között kölcsönös volt az ellenszenv, egy asztalhoz csak a versenyen ültek le.
Sajátságos módon aztán, amikor Kaszparovnak 1990-ben az örmények elleni atrocitások miatt el kellett menekülnie Bakuból, Moszkvában telepedett le és az orosz állampolgárságot is felvette.
Kaszparov folyamatos vitában állt a nemzetközi szövetséggel, amellyel 1993-ban szakmai és anyagi okok miatt szakított. Az ő kezdeményezésére jött létre a profi versenyzők egy részét tömörítő szervezet, amely saját, anyagilag nagyságrendekkel jobban dotált világbajnokságot is szervezett. A nem hivatalos világbajnoki címet Kaszparov 2000-ben elveszítette honfitársával, Vlagyimir Kramnyikkal szemben, ettől függetlenül a világ legerősebb játékosa maradt.
Kaszparov – miután a gyűjteményéből addig hiányzó orosz bajnoki címet is megszerezte – 2005 márciusában bejelentette, hogy felhagy a versenyszerű sakkozással, hogy ereje java részét a politikának szentelje. Időről időre azért még mindig asztalhoz ül, legutóbb 2021-ben indult egy villámsakk-versenyen. Társadalmi mozgalmat hozott létre az oroszországi demokrácia védelmére, a Kreml politikája ellen tiltakozó tüntetéseket szervezett. 2007-ben megpróbálkozott az indulással az elnökválasztáson, 2012-ben előállították, amiért tiltakozott a Pussy Riot női punkegyüttes tagjainak elítélése ellen. 2014-ben elindult a Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE elnöki tisztéért, de nem választották meg. 2013-ban elhagyta Oroszországot, azóta New Yorkban és Horvátországban él, 2014-ben megkapta a horvát állampolgárságot.
Folyamatosan kritizálja Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját, elítélte az Ukrajna ellen indított háborút, s tavaly hazájában „idegen ügynöknek” nyilvánították.
Kaszparov egyedülálló rekordként 1985-től 2006-ig, 255 hónapon át folyamatosan vezette a FIDE ranglistáját. Ő volt az, akinek Élő-pontszáma elsőként került 2800 fölé, ezzel megdöntve egy másik sakklegenda, Bobby Fischer rekordját. Kaszparov pontszámát pártfogoltja, a norvég Magnus Carlsen múlta csak felül.
Sakkolimpián nyolc alkalommal vett részt, négyszer szovjet, négyszer orosz színekben, és minden alkalommal aranyérmet szerzett, a sakk Oscar-díját rekordnak számító 11 alkalommal ítélték neki. A világ legerősebb sakkozójaként több alkalommal mérkőzött meg számítógépekkel: 1996-ban legyőzte a Deep Blue elnevezésű masinát, egy évre rá a továbbfejlesztett változattól kikapott, 2003-ban pedig csak nehézségek árán mentette döntetlenre az X3D Fritz fantázianevű gép elleni összecsapást.
Kaszparov 1999-ben szó szerint a világ ellen állt ki és győzött: minden idők valószínűleg legnagyobb, az interneten négy hónapig zajló mérkőzésén 75 ország 50 ezer sakkozója szavazta meg ellene a lépéseket, de a 62 húzásból álló parti végén fel kellett adniuk a küzdelmet.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.