A dezinformáció egy olyan eszköz, amellyel az amerikai kormány a technológiai magáncégekkel és a civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve cenzúrázza a politikai diskurzust olyan témák körül, mint a Covid-oltások, a zárlatok, a választások – állítja Jacob Siegel, amerikai újságíró.
Az állami szereplőktől egészen a tényellenőrzőkig, a „dezinformációs komplexum” az elmúlt években vált divatossá. A dezinformáció, mint fogalom, tágabb értelemben véve olyan hamis információ, amelynek célja a félrevezetés, átláthatatlan, és többféle – hol jóindulatú, hol kevésbé jóindulatú – értelmet kapott.
Jacob Siegel a Tabletnek írt esszéjében felvázolta, hogy az elmúlt 70 évben Amerikában milyen aljas módon alakult ki a dezinformáció. Ahogy Siegel kifejti, a „dezinformáció” egy találmány, amely a kormányzás eszközévé vált.
Az információk igaznak vagy valótlannak nyilvánítása a közbeszéd ellenőrzésének eszköze, valamint a politikai elit számára „nem hízelgő” információk aláásása és cenzúrázása.
Siegel ezzel kapcsolatosan adott interjút az UnHerd magazinnak.
„A dezinformáció egy olyan eszköz, amellyel az amerikai kormány a technológiai magáncégekkel és a civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve cenzúrázza a politikai diskurzust olyan témák körül, mint a Covid-oltások, a zárlatok, a választások. És az USA-ban ez egy szabad préda. Ez egy biankó csekk arra, hogy bármit cenzúrázzanak.
Tehát egy szinten a dezinformáció látszólag cenzúra a nemzetbiztonság védelme érdekében. Tágabb értelemben a cenzúra gépezete nem opportunista módon arra törekszik, hogy bizonyos, a politikai elit számára előnytelen dolgokat kitöröljön a nyilvánosságból. Valójában ennél sokkal többről van szó.
Ez a kormányzás eszköze. Ez egy hatalmi rendszer. Ez egy saját hatalmi rendszer, amely kívül esik azon a hivatalos – az Egyesült Államokban alkotmányos – eszközön, amellyel a kormánynak működnie kellene
” – mondta Siegel.
Hogyan vált ez a „kormányzati eszköz” ennyire elterjedté?
Siegel rámutat, hogy az amerikai kormány már régóta részt vesz a dezinformációnak nevezhető tevékenységek előmozdításában, de a „dezinformáció elleni háborút”, amelyben az USA most részt vesz, Barack Obama kezdte el.
Az egyik utolsó dolog, amit a korábbi elnök hivatalában tett, az volt, hogy aláírta a „Countering Foreign Disinformation Act” (A külföldi dezinformáció elleni fellépésről szóló törvény) című törvényt, amely teljes mértékben elkötelezte az amerikai politikai osztályt a dezinformáció elleni kampány mellett, amely Siegel szerint „lélekben mindig is, és nagyon gyorsan a gyakorlatban is, egy információs háború volt, amely az amerikai nép ellen irányult”.
Donald Trump megjelenésével a politikai színtéren e háború „külföldi” dimenziója egyre kevésbé vált relevánssá:
„De a kezdetektől fogva a „külföldi” egyfajta csel, amely egy sokkal nagyobb, valójában minden irányba ható struktúrát hoz létre, mivel az internet globális, amely bárhol cenzúrázhat, de amely a gyakorlatban az USA belpolitikai környezetére összpontosít, és különösen erre a populista hullámra, amelyet az USA-ban a populizmust valóban apokaliptikusan látó kormánypárti tisztviselők egzisztenciális fenyegetésnek tekintenek.”
Siegel amellett érvel, hogy nem szabad lekicsinyelni a cenzúra e módjának az amerikai társadalomra gyakorolt következményeit:
„A titoktartás rendszere és a kormány saját maga által támogatott összeesküvések, mint például az az elképzelés, hogy Donald Trump Vlagyimir Putyin ügynöke vagy orosz stróman, amelyet az amerikai hírszerző ügynökségek népszerűsítettek. Nem egyszerűen arról van szó, hogy tévednek vagy ártalmasak, vagy hogy ez korrupciót tükröz.
Valójában megőrjítik az embereket. Megzavarták a politikai rendszert. Tönkreteszik az emberek képességét arra, hogy józanul és átláthatóan részt vegyenek a saját politikájukban”
– mondta Siegel.
Siegel nem bízik abban, hogy Amerika képes lesz könnyedén túljutni ezen a válságon. Az internet egészének szerkezeti megváltoztatására szólít fel, egy olyan rendszerre, amely az adatjogokat helyezi előtérbe. A nagy technológiai cégek túl nagy hatalommal rendelkeznek, és amíg nem fékezik meg őket, az átláthatóság a múlté lesz, és az információs/dezinformációs háború tovább fog dúlni.
A teljes interjú itt elérhető.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.