Roger Waters, a Pink Floyd egyik alapítójának „This Is Not A Drill” című tavaszi turnéja felkavarta a németországi zsidó közösségek és önkormányzatok életét – olvasható a Tett és Védelem Alapítvány honlapján.
Eddig – egy széleskörű civil összefogás nyomán – csak Frankfurt városa mondta le a koncertet, mivel azt a szervezők állítólag a zenész Izrael-gyűlöletével és a zsidó állam bojkottjával való azonosulást célzó rendezvénynek szánják.
A 79 éves Waters koncertjeinek visszatérő eleme az „Into the flesh” c. számnál egy Dávid–csillagot és más vallási jelképeket viselő disznó alakú léggömb feleresztése.
Hasonló történt tíz éve Budapesten is, a Puskás stadionban: a falra vetített szimbólumok között volt „sarló-kalapács, horogkereszt, zsidócsillag, félhold, továbbá Macdonald’s, Mercedes, Shell-logók” (Waters ugyanis az őt gazdaggá tevő kapitalizmust is gyűlöli, nemcsak a zsidó államot).
Kölnben is formálódik az ellenállás: a balliberális kormánypártok és a konzervatív ellenzék közösen szólított fel a Lanxess Arénában tartandó koncert lemondására, mondván „Köln színpadjai nem adhatnak teret antiszemita tartalomnak. Ez különösen igaz azokban az időkben, amikor ismét megszaporodnak az antiszemita támadások, Kölnben is.”
Münchenben jogi akadályok miatt nem fújják le Waters koncertjét, de Dieter Reiter szociáldemokrata főpolgármester „elviselhetetlennek” nevezte a művész Izrael-ellenes propagandáját és antiszemita jelszavait.
A bajor főváros ezért gondoskodik arról, hogy a koncert körül folyamatosan tájékoztassa a közönséget „a népek közti megértésről, a szolidaritásról, az antiszemitizmus elleni küzdelemről, valamint Izrael létjogosultságáról és Ukrajna szuverenitásáról.”
Ez utóbbi azért is fontos kérdés, mert Waters az utóbbi hónapokban Putyin narratíváját is közvetíti megnyilvánulásaiban: Krakkó azért mondta le a zenész két áprilisi fellépését, mert Moszkva felkérésére felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, ahol azt fejtegette, hogy az ukrajnai háborút a Nyugat provokálta ki, és személyeskedő levélben szólt be Zelenszkij ukrán elnök feleségének. Frankfurt után Waters jogi lépéseket helyezett kilátásba a tiltások ellen, és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozott. Ráadásul menedzsmentjén keresztül és személyesen is elismételte, hogy nem antiszemita, csak Izrael kormányának politikáját bírálja – ezt azonban sokadszorra cáfolta meg a Spiegelnek adott múlt heti – egyébként igen kevéssé konfrontatív – interjújában.
Abban ugyanis ismét a mindenható „izraeli lobbit” kárhoztatta az őt ért kritikákért (régóta vallja, hogy az „izraeli lobbi” megpróbálja őt „elhallgattatni”), az izraeli zsidókat azzal vádolta, hogy más népek felett uralkodnak az országban, Izrael lakosainak pedig azt üzente: „ismerjék be, hogy ennek az országnak a kísérlete hiba volt, és adják vissza az embereknek az ellopott földjüket és a nekik törvény szerint járó emberi jogokat.”
Ez pontosan az a típusú gondolkodás, ami kimeríti az IHRA általánosan elismert antiszemitizmus–definícójának egyik kulcselemét, a zsidó állam delegitimálását:
„A zsidóság önrendelkezési jogának megtagadása, például azon az alapon, hogy az Izraeli Állam létezése a rasszizmus kifejeződése.”
Waters hosszú évek óta nevezi fajgyűlölő, apartheid–államnak Izraelt, nyíltan támogatva a zsidó állam kulturális és gazdasági bojkottját hirdető BDS–mozgalmat, amely szintén nem tekinti legitimnek Izraelt. Egyik, valótlanságoktól hemzsegő német lapinterjúját azokkal a szavakkal osztotta meg, hogy „az igazság szabaddá tesz.”
Míg Németországban a különböző zsidó szervezetek aktívan küzdenek Waters koncertjeinek leállításáért, illetve azért, hogy közönsége jobban megismerje a rocksztár kirekesztő, antiszemita nézeteit, a magyar nyilvánosság – ezen belül a zsidó közösségek – ingerküszöbét egyelőre nem lépte át a művész ilyen irányú politikai tevékenysége.
Roger Waters április 23–án lép fel az MVM Dome–ban, ám a rendezvény Facebook–oldalán nem olvasható semmi olyan információ, komment, ami a koncert körüli vitákra utalna.
A rendezvény bojkottjára és ellehetetlenítésére jogalapot adhat a Magyarország által is elfogadott és a jogrendbe illeszkedően alkalmazott IHRA antiszemitizmus-definíció, de ennek alkalmazása kevés sikerrel járhat a magyarok józan közösségének, a zenész kirekesztő és zsidóellenes üzeneteivel szembeni határozott fellépése nélkül. A Pink Floyd, illetve Waters rajongóiban, a rockzenét kedvelők közösségében azonban fontos tudatosítani, milyen kirekesztő és antiszemita művész produkciójához asszociálnak akaratlanul is.
