Megkezdődött csütörtökön a muszlimok éves böjti időszaka, a ramadán. A böjti hónapot sok helyen infláció és belpolitikai feszültségek árnyékolják be.
Az elkövetkezendő mintegy négy hétben a hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, zenehallgatástól, házasélettől és a test egyéb örömeitől. Kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát, de követelmény a jótékonykodás is, azaz jobban kell figyelniük egymásra.
Izraeli és palesztin vezetők a héten bejelentették, igyekeznek csökkenteni a feszültséget ramadán idejére. Idén a böjti hónap egybeesik a zsidó húsvéttal, a pészahhal, ezért várhatóan számos muszlim és zsidó hívő keresi fel Jeruzsálem óvárosát.
A város státusza miatt többször robbantak ki összecsapások zsidók és muszlimok között, és az utóbbi évek ramadánjai sem zajlottak teljes nyugalomban.
Tunéziában és Libanonban továbbra sem csökkent az emelkedő árak nyomán kialakult feszültség, melyet mindkét országban belpolitikai válság és súlyos gazdasági krízis kísér.
A polgárháború és az ennek nyomán kialakult humanitárius válság sújtotta Jemenben szintén sokan aggódnak, hogy ramadán idején nem jut elegendő étel az asztalra.
„Régen voltak még ramadánok, ma már nincsenek”
– idézett beszámolójában az AP hírügynökség a főváros, Szanaa egyik lakosát, Száleh al-Omránt.
Nehéz ramadán vár a Törökország déli, valamint Szíria északnyugati részén élőkre is, ahol az emberek nagy része még mindig nem lábalt ki a térséget február elején sújtó erős földrengésekből. A 7,7-es és 7,6-os erősségű földrengések több mint 13 millió embert érintettek.
A böjti hónap alkalmából telefonon üdvözölte egymást Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter és szaúdi kollégája, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd szaúd-arábiai külügyminiszter, nem sokkal azt követően, hogy a két ország bejelentette: normalizálják diplomáciai kapcsolataikat.
A tárcavezetők egyúttal azt közölték, nemsokára személyesen is egyeztetnek.
