Miután az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kibékült Teheránnal, Irán nagyon szeretne hasonló megállapodást kötni Bahreinnel is. De miként hatna ez a térségre és az Öböl-menti ország kacsolatára Izraellel — teszi fel a kérdést a The Jerusalem Post publicistája.
Úgy tűnik, hogy Irán a Kína közvetítésével összehozott, Szaúd-Arábiával való megbékélést követően Bahreinnel is normalizálni kívánja kapcsolatait.
Bahrein lenne a következő logikus választás, mivel külpolitikai szempontból közel áll Szaúd-Arábiához. Az Ábrahám-megállapodások aláírásakor Rijád támogatta mind Bahreint, mind az Egyesült Arab Emírségeket az Izraellel való normalizálásban. Emellett az arab tavasz idején, amikor Bahrein fenyegetve volt, Rijád támogatta a monarchia támogatására irányuló beavatkozást.
Többek között az IRNA és a Radio Farda, valamint az orosz támogatású Sputnik és a Middle East Monitor jelentése szerint a tárgyalások folyamatban vannak. Az egyik jelentés megjegyezte, hogy az iráni külügyminisztérium tárgyalt egy olyan kísérletről, hogy „a régió más országaival, köztük Bahreinnel is kapcsolatot keressenek”, hozzátéve, hogy
„az Irán és Szaúd-Arábia közötti politikai kapcsolatok újrafelvétele a diplomácia hatékonyságát és sikerét mutatja a nézeteltérések rendezésére szolgáló megoldásként”.
Ami itt fontos, az a kontextus.
Az Öböl fontos régió, és országai mindegyike kissé eltérő külpolitikai múlttal rendelkezik.
Katar közelebb állt Iránhoz, és az iráni feszültségek éveiben soha nem csatlakozott Szaúd-Arábiához, illetve az Egyesült Arab Emírségekhez és Bahreinhez. Izraellel sem normalizálta soha a kapcsolatait.
Kuvait szintén nem szívesen kerül szembe Iránnal, mivel az 1990-es iraki invázió és rövid megszállás traumája még nem múlt el. Az ország jól emlékszik még az 1980-as évek tankerháborújára is, ami miatt legkevésbé sem szeretne a viták középpontjába kerülni. Kuvait látszólagos semlegessége az Öböl-menti kérdésekben lehetővé teszi, hogy tárgyalópartnerként is szolgáljon. Bár történelmileg ellenséges Izraellel szemben.
Omán ezzel szemben aktívan igyekezett semleges szerepet játszani, és már az Ábrahám-megállapodások előtt kapcsolatokat épített Izraellel. Emellett gyakran fogadott iráni delegációkat, és együttműködött az Egyesült Államokkal, Indiával és más öböl menti államokkal is. De a szíriai rezsimmel való szélesebb körű öböl menti megbékélés részeként például vendégül látta Bassár Aszad szíriai elnököt is.
Az elmúlt években az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia voltak az Öböl külpolitikai erőközpontjai. Mindkét ország 2017-ben megszakította kapcsolatait Katarral, a megbékélésre 2021-ben került sor. Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia 2015-ben Jemenben is beavatkozott. Mindkét ország az Irán által támogatott húszik célpontjává vált, Irán pedig 2019-ben a szaúd-arábiai Abqaiqot vette célba.
Bahrein kis népességű, közel van az Egyesült Arab Emírségekhez és Szaúd-Arábiához, és Rijádtól és Abu-Dzabitól számít támogatásra. Egy fontos amerikai haditengerészeti támaszpontnak is otthont ad, akárcsak Katar és az Egyesült Arab Emírségek. Ezért Bahrein óvatos a kapcsolataiban.
Támogatja az Izraelhez való közeledést és az együttélést, de tudja, hogy Irán történelmileg megpróbálta aláásni a monarchiát, és az ottani síita lakosság miatt Bahreinben az emberi jogi és szektás kérdéseket is előtérbe helyezi.
Ez a kérdés Szaúd-Arábia Katif térségében és a keleti tartományban is érzékeny. Tehát az Iránnal való megbékélésnek látszólag garanciákat kellene nyújtania arra, hogy az Öböl-menti síita kisebbségek között nem okoz többé feszültséget.
Irán az évek során a médiáját arra használta, hogy megpróbálja aláásni az Izraelhez kötődő bármelyik Öböl-menti állam támogatását, ami szintén egy égbekiáltóan érzékeny kérdés. Tehát miután az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kibékült, lenne értelme, hogy Irán Bahrein felé forduljon.
A jelentések, amelyek szerint Bahrein nyitott az iráni normalizációra, tetszene Iránnak, a diplomáciai siker újabb példájaként mutatva, a Rijádhoz való közeledést az USA és Izrael veszteségeként tüntette fel a médiában.
Ez talán nem pontos, de Irán így érzékeli ezeket a megbeszéléseket. Ezért tolja az iráni média a Bahreinnel folytatott tárgyalásokról szóló történetet.
Meglátjuk, hogy a megbeszélések meghozzák-e a gyümölcsüket. A szaúdi megállapodás nyomán azonban nem lenne meglepő, ha Irán és Bahrein felújítaná a kapcsolatokat.
