Varsó az elmúlt 50 év legnagyobb újrafegyverkezési akciójába kezd, válaszul az Oroszország által jelentett növekvő fenyegetésre – írja a Telegraph.
A szomszédos háború és a növekvő félelem, hogy Lengyelország egy nap a Kreml célkeresztjébe kerülhet arra ösztönzi a lengyel kormányt, hogy gyorsan felfegyverkezzen.
Idén a GDP 4 százalékát fogja védelmi célokra költeni, ami a NATO-követelmények kétszerese, és ezzel Lengyelországé lesz a szövetség legnagyobb egy főre jutó védelmi kiadása.
Az új felszerelésekre vonatkozó megállapodások egy része még az ukrajnai háború előtt köttetett, amikor Lengyelország, amely már tudatában volt az orosz fenyegetésnek, megkezdte a még mindig sok szovjet korabeli felszereléssel teli hadserege újraszerelését.
Putyin inváziója azonban felgyorsította a folyamatot, és számos új szerződés aláírására is késztette az országot.
„Az Orosz Föderáció által végrehajtott, Ukrajnát célba vevő bűnös támadás és Putyin kiszámíthatatlansága azt jelenti, hogy még jobban fel kell gyorsítanunk a felszerelések korszerűsítését” – mondta Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a Defence24 portálnak.
„Lengyelország számára kulcsfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban növeljük a biztonság szintjét. Ezt csak egy erős hadsereg létrehozásával tudjuk elérni. Elég erős ahhoz, hogy minden potenciális agresszort elriasszon attól, hogy a támadás mellett döntsön”.
Kezdetben 1000 K2 harckocsira adott le megrendelést Dél-Koreától, valamint 250 vadonatúj M1A2 SEPv3 Abram harckocsira az Egyesült Államoktól. Ezzel Lengyelország Európa legnagyobb harckocsihadseregének tulajdonosává válik.
Tüzérségét 600 K9-es, 18 HIMARS rakétavető 9000 rakétával és 288 K239 Chunmoo MRL rendszerrel erősíti majd Dél-Koreából.
Több mint 1000 lengyel gyártmányú Borsuk gyalogsági harcjármű viszi majd a lengyel csapatokat a harcba, míg a légi fedezetet 96 darab, az Egyesült Államoktól vásárolt AH-64E Apache helikopter és 48 darab FA-50-es harci repülőgép biztosítja majd, amelyeket Dél-Koreából rendeltek.
„Nagyon, nagyon gyorsan változtatjuk meg a felszerelésünket” – mondta Adamiak százados a Telegraph tudósítójának. „Ez tényleg forradalom, nem pedig evolúció.”
Mindezt aláhúzzák a lengyel hadsereg létszámának 300 000 főre történő megduplázására vonatkozó tervek, ami Lengyelországot – a létszámot tekintve – Európa legnagyobb katonai hatalmává tenné Ukrajnától nyugatra.
Tárgyalások folynak egy „hatalmas fegyvergyár” építéséről is az Egyesült Királysággal együttműködve, részben azért, hogy segítse az Ukrajnának szánt felszerelések és fegyverek gyártását és javítását.
A felszerelésnek azonban komoly ára van. Lengyelország évekig élvezte a gazdasági növekedést, és az előrejelzések szerint a GDP az ukrajnai háború gazdasági következményei ellenére idén is növekedni fog, de a pazar védelmi kiadások költségei jelentősek lesznek.
Az Európai Bizottság a jogállamisággal kapcsolatos vita miatt megtagadta Lengyelországtól, hogy hozzáférjen az EU járvány utáni helyreállítási és ellenállóképességi eszközéből származó mintegy 30 milliárd fontnyi támogatáshoz és olcsó hitelhez. A lengyel kormány olyan jogszabályokat terjesztett elő, amelyek feloldhatják a patthelyzetet, de a pénz egyelőre továbbra is elérhetetlen.
Lengyelország megsegítésére az amerikai kongresszus tavaly 288,6 millió dollár katonai finanszírozást hagyott jóvá az Oroszországból érkező fokozott fenyegetéssel szembeni „elrettentés és védelem” érdekében.
A pénz segít, de mivel Lengyelországban 17 százalék körüli az infláció, és a gazdasági növekedés lassul, a védelmi költségvetés teljesítése nehézségekbe ütközhet.
A katonai kiadások pártokon átívelő támogatása a lengyelországi mély és gyakran keserű politikai megosztottság ellenére is folytatódni látszik. Az Oroszország jelentette fenyegetés tudatában az ellenzéki pártok többnyire elfogadták, hogy Varsónak – legalábbis egyelőre – költenie kell, már csak azért is, hogy elkerüljék a szomszédjuk sorsát.
Lengyelországban ősszel választások lesznek, és a védelem, illetve az, hogy ki tudja a legjobban megvédeni az országot, kétségtelenül választási kérdéssé válik.
Borítókép: EPA/Lukasz Gagulski POLAND OUT
