Jariv Levin izraeli igazságügyi miniszter hivatala pozitívan nyilatkozott a kedden közzétett új igazságügyi reformtárgyalási vázlatról, amelyet Daniel Friedmann volt igazságügyi miniszter terjesztett be — számol be a The Jerusalem Post.
„Ez az első olyan vázlat, amely kilép a keretek közül, jó irányokat tartalmaz, melyeket Levin tesztelni fog” – mondta az igazságügyi miniszter szóvivője.
A Friedmann által az Ono Akadémiai Főiskola multikulturális kampuszainak dékánjával, Juval Elbashan professzorral, Giora Eiland nyugalmazott vezérőrnaggyal és Giora Jaron üzletemberrel közösen kidolgozott javaslat újrafogalmazná a bíróválasztó bizottság, a bírói felülvizsgálat, az ésszerűségi záradék, az alaptörvények megalkotása és a kormányzati jogi tanácsadók szerepének fékrendszerét.
A javaslat szerint a bíróválasztó bizottságban a kormánykoalíció, az ellenzék és a bírói kar egyenként 4-4 tagja ülne. A tagok között lenne az igazságügyi miniszter, az alkotmányügyi, jogi és igazságügyi bizottság elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az ellenzék maga választaná ki tagjait, de egy pártból legfeljebb két képviselő lehet. Az igazságügyi képviselők részt vennének a megbeszéléseken, de nagyrészt megfigyelői státusszal rendelkeznének.
Minden választáson két bírójelöltet választanának, egyet-egyet az ellenzékből és a koalícióból.
Az igazságügyi miniszter és a Legfelsőbb Bíróság elnöke minden ciklusban egy-egy vétójoggal rendelkezne. Az alacsonyabb szintű bírósági előléptetésekhez egy bírónak két koalíciós, két ellenzéki és három bírói testület tagjának támogatására lenne szüksége.
Ez a javaslat távol áll a jelenlegi bizottsági felállástól, amelyben az Izraeli Ügyvédi Kamara két képviselője, három bíró, köztük az elnök, két Knesszet-tag és egy miniszter többségi szavazással választja ki a jelölteket.
A jelenleg a Knesszet átolvasására és előkészítésre váró reformtervezet értelmében az ügyvédi kamara képviselőit eltávolítanák a jogi bizottság elnöke és egy másik miniszter javára, és kodifikálnák, hogy helyébe egy ellenzéki parlamenti képviselő lépjen.
A reformpártiak azzal érvelnek, hogy a jelenlegi rendszer túl nagy hatalmat ad a bíráknak, a reformellenesek pedig azzal, hogy az új összetétel a koalíciónak automatikus többséget és ellenőrzést biztosítana az igazságszolgáltatás felett.
Izrael kvázi alkotmányos alaptörvényei és módosításai a Friedmann-javaslat szerint egyszerű többségi szavazást igényelnének négy olvasatban, de a választási rendszert megváltoztató vagy 70-nél kevesebb szavazatot kapott törvények negyedik olvasata már a következő parlament feladata lenne. Az alaptörvény-módosítások és az emberi jogokkal kapcsolatos törvényjavaslatok három olvasatot igényelnének 70 fős többséggel.
A jelenlegi reformtervezethez hasonlóan a Friedmann-javaslat is korlátozná a bíróságot az alaptörvények bírósági felülvizsgálatában.
Eltér azonban attól a reformtól, amely a rendes jogszabályok felülvizsgálatát 80%-os legfelsőbb bírósági konszenzusra korlátozná. Ehelyett azt javasolja, hogy az ítélőtábla háromnegyedének egyetértése elegendő legyen egy törvény eltörléséhez.
A javaslat egy korlátozottabb felülbírálati záradékot is tartalmaz. A reformzáradék lehetővé tenné, hogy a Knesszet egyszerű 61-es többséggel felülbírálja a bírósági felülvizsgálatot, és a törvényt végrehajtó Knesszet feloszlatása után egy évig nem engedélyezné a jogszabály bíróság általi felülvizsgálatát.
A Friedmann-javaslat lehetővé tenné, hogy a felülbírálat 61 fővel a következő Knesszetben lépjen hatályba, vagy 65 felett azonnal hatályba lépjen. A törvényt a bíróság csak a törvény végrehajtásától számított öt év múlva vizsgálhatná felül.
Az értékvesztésről szóló törvényjavaslat a főügyész helyett a Knesszetnek ad felhatalmazást arra, hogy a miniszterelnököt hivatali szempontból alkalmatlannak nyilvánítsa, és pontosítja, hogy ez csak egészségügyi okokból történhet.
Ezt a törvényt azután terjesztették be, hogy a főügyész cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint hivatala fontolgatja Netanjahu szolgálati alkalmatlanná nyilvánítását a reform és a folyamatban lévő korrupciós pereivel kapcsolatos összeférhetetlensége miatt.
A Deri 2 nevű törvény megakadályozná, hogy a Legfelsőbb Bíróság beavatkozzon a közigazgatási kinevezésekbe. A törvényjavaslat a Sász párt elnökéről, Arje Deriről kapta a nevét, akivel kapcsolatban az ésszerűségi záradék alapján a bíróság úgy döntött, hogy bűnügyi múltja miatt el kell távolítani a miniszteri posztokról, korábban a kormány módosítása lehetővé tette számára, hogy felfüggesztett börtönbüntetése ellenére is betölthesse a posztokat.
Az ésszerűségi klauzula lehetővé teszi a bíróság számára, hogy beavatkozzon olyan közigazgatási ügyekbe, amelyeket az ésszerű és felelősségteljes intézkedések körén kívül esőnek ítél. Bár jelenleg nincs olyan jogszabály, amely közvetlenül foglalkozna a záradékkal, amikor Levin az év elején bejelentette a reformot, azt mondta, hogy nem lesz ésszerűségi záradék.
