Aggasztóan nő Nyugat-Európában az antiszemita cselekmények száma, az azonban nem segít, ha Svédországban történt incidens miatt ítélik el Magyarroszágot – erről beszélt Szalai Kálmánt, az antiszemitizmus elleni Tett és Védelem Alapítvány titkára a Jazzy Business Class péntek reggeli adásában – olvasható a 168 oldalán.
Magyarországon antiszemita rongálás érte Raoul Wallenberg emlékművét – állította az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a New York-i ENSZ-székházban tartott, az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről szóló ülésen. Az ülés házigazdájának, Linda Thomas-Greenfieldnek a felszólalása azért is keltett nagy visszhangot, mert ilyen eset valójában nem történt. Pontosabban történt, de nem Magyarországon, hanem Svédországban. A magyar külügy nyilvánosság előtti korrekciót kért az Amerikai Egyesült Államok képviseletétől, ami azonban nem történt meg. Erről kérdezte Eke Angéla és Trencséni Dávid Szalai Kálmánt, az antiszemitizmus elleni Tett és Védelem Alapítvány titkárát.
„Az utóbbi években sajnos tendenciává vált, hogy amikor elfogynak a politikai érvek akkor előrángatják az antiszemitizmust, ami abba az irányba rángatja a diskurzust, amely az eljelentéktelenedést jelenti”
– értékelte az esetet Szalai Kálmán. Mint elmondta: Magyarországon évente 30-40 antiszemita gyűlöletcselekmény történik, Franciaországban 6-800, Németországban ez a szám 2000 felett van, Svédországban – ahol a magyarországinak titulált eset valójában történt – pedig 230.
Hogy mi számít antiszemita incidensnek, arról Szalai elárulta, hogy a Tett és Védelem az EBESZ módszertanát használja: ide tartozik a terrorcselekmény, a rongálás, a fenyegetés, a gyűlöletbeszéd és diszkrimináció. „Beletartozik az is, amikor valakivel gyalázkodnak az utcán, beletartozik ha festékkel öntik le Raoul Wallenberg szobrát és beletartozik az is, amikor Párizsban terrorcselekményeket hajtanak végre a kóser delikátesz-üzlet ellen, amelyben emberek vesztik életüket.”
Nyugat-Európában nő az antiszemita cselekmények száma – osztotta meg Szalai az alapítvány adatait. „Konferenciákon, politikai eseményeken állandóan az antiszemitizmus elleni fellépésről beszélnek, de amikor a tények kerülnek szóba, akkor próbálják bagatellizálni. A mostani eset is azt bizonyítja, hogy nem is annyira lényeges hol történt az eset. Ez azért jelent problémát, mert a téma jelentőségét csökkenti, ha így kezeljük ezek a félreértéseket – szögezte le Szalai.
„Ez a mostani eset eléggé kirívó, nem szép dolog viccelődni a témával, de ismerjük a »nem mindegy, hogy osztogatnak vagy fosztogatnak« viccet.
A probléma az, hogy ezzel a hibával eljelentéktelenítik a diskurzust.
Ha az amerikai külügy számára nincs jelentősége, hogy nem Magyarországon hanem Svédországban történt és még tetézik azzal, hogy a felszólalás szövegét közzétették és a honlapon sem javították ki, hanem egyszerűen áthúzták, azaz továbbra is ott áll, csak vegyük úgy, mintha nem mondták volna el… Ilyen eddig nem fordult elő. Ez azért problémás, mert ha az amerikai külügy a magyarországi antiszemitizmussal kíván foglalkozni a későbbiekben, akkor gyengíti az érvelésüket, hogy bizonyos esetekben még a tényeket se veszik komolyan” – fejtette ki az antiszemitizmus elleni alapítvány titkára.
A cikk folytatása itt olvasható.
Fotó: Linda Thomas-Greenfield az Egyesült Államok ENSZ nagykövete
