A Palesztin Hatóság tárgyal az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaival egy lehetséges Izrael elleni határozatról, főként a Júdea és Szamaria területén történő építkezésekről szóló legutóbbi döntés kapcsán – közölték a Palesztin Hatóság és az Egyesült Államok tisztviselői kedden.
Az indítvány az izraeli biztonsági kabinet azon döntését követi, amely kilenc olyan település építésének engedélyezéséről döntött Júdeában és Szamáriában, amelyek közül néhány már évtizedek óta létezik.
Rijád Manszúr, a Palesztin Hatóság ENSZ-nagykövete hétfőn levelet küldött a Biztonsági Tanács tagjainak az izraeli kabinet döntéséről.
A levélben, amelyet az Axios szerzett meg, Manszúr azt írja, hogy a Biztonsági Tanácsnak azonnal cselekednie kell, hogy egyértelmű üzenetet küldjön Izraelnek a telepépítési tevékenysége ellen.
Az Axios értesülése szerint a Biden-kormányzat megpróbálja meggyőzni a Palesztin Hatóságot, hogy ne szorgalmazzon szavazást a Biztonsági Tanács bármilyen, a településfejlesztési döntéssel kapcsolatos határozatáról.
A Biden-kormányzat azt javasolta, hogy határozat helyett az USA támogassa, hogy a Biztonsági Tanács elnöki nyilatkozatot adjon ki a „települések” kérdéséről – mondták tisztviselők.
Az ilyen nyilatkozatokat a Biztonsági Tanács elnöke teszi a testület nevében. Legutóbb több mint hat évvel ezelőtt adtak ki egyet.
A Palesztin Hatóság tisztviselői eddig elutasították az amerikai javaslatot, és szavazást akarnak szorgalmazni – mondták a tisztviselők.
Izrael ENSZ-nagykövete és más izraeli tisztviselők tárgyalásokat folytatnak Biden-kormányzati kollégáikkal, hogy biztosítsák, hogy az USA megvétózza az esetleges határozatot
– mondták izraeli tisztviselők.
Az Egyesült Államok hagyományosan él vétójogával a Biztonsági Tanácsban, amikor az Izrael-ellenes határozatokat próbált elfogadtatni, bár az Obama-kormányzat 2016-ban nem vétózta meg a Biztonsági Tanács határozatát Izrael júdeai és szamáriai jelenléte ellen.
Hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter bírálta Izrael döntését a Júdea és Szamaria kilenc településének engedélyezéséről.
„Mélységesen nyugtalanít bennünket Izrael tegnapi döntése, hogy a jelentések szerint közel 10 ezer településegységet előretolt, és megkezdte a kilenc ciszjordániai előőrs visszamenőlegesen történő legalizálásának folyamatát, amelyek korábban az izraeli törvények szerint illegálisak voltak”
– írta Blinken.
„A korábbi demokrata és republikánus kormányokhoz hasonlóan, határozottan ellenezzük az ilyen egyoldalú intézkedéseket, amelyek súlyosbítják a feszültséget és aláássák a kétállami tárgyalásos megoldás kilátásait”
– tette hozzá.
Az Európai Unió (EU) szintén elítélte az izraeli döntést:
„Az Európai Unió elutasítja ezt a döntést, és megismétli álláspontját, miszerint a telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak, és nem ismeri el az 1967-es határoknak a felek által elfogadottaktól eltérő megváltoztatását. Az EU ismételten felszólítja az izraeli hatóságokat, hogy sürgősen állítsák le a telepépítéseket, és vonják vissza a legutóbbi döntéseket”.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta vissza Júdea-Szamáriát (Ciszjordánia) Jordániától, mely 1948 óta tartotta megszállás alatt. A Pest megyénél is kisebb területen jelenleg körülbelül 2,2 millió arab, és közel 700 ezer zsidó él. Az övezetet 1995-ben az Oslo-i rendezési megállapodások keretében három zónára osztották: az A zónát teljes egészében a Palesztin Hatóság ellenőrzi, a B zóna közös izraeli-palesztin fegyveres és palesztin polgári ellenőrzés alatt áll, a C zónát pedig teljeskörűen Izrael igazgatja. A zsidó települések a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló C zónában találhatók.
