A Fehér Ház „teljesen hamisnak” minősítette azt a bombasztikus jelentést, amely szerint az Egyesült Államok felelős az orosz Északi Áramlat gázvezetékek tavalyi felrobbantásáért.
Seymour Hersh veterán oknyomozó újságíró, a The New York Times és a New Yorker egykori Pulitzer-díjas riportere szerdán a Substack blogplatformon megjelent első írásában tette közzé az állítást.
A cikk, amely egy meg nem nevezett, „az operatív tervezésről közvetlen ismeretekkel rendelkező” nemzetbiztonsági forrás beszámolóján alapul, azt állítja, hogy az Egyesült Államok szeptember 26-án víz alatti robbantásokkal szabotálta az Oroszországból Németországba vezető gázvezetékeket, miután három hónappal korábban, a BALTOPS 22 elnevezésű NATO-gyakorlat leple alatt távolról felrobbantható robbanóanyagokat helyezett el.
„Ez teljesen hamis és teljes kitaláció” – mondta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője a Reutersnek adott nyilatkozatában. A CIA és a külügyminisztérium szintén kategorikusan cáfolta a jelentést.
Hersh szerint Joe Biden elnök a Fehér Ház, a CIA és a Pentagon közötti hónapokig tartó oda-vissza egyeztetések után adta ki a parancsot – és hogy a támadás tervezése 2021 decemberében kezdődött Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó vezetésével.
„A következő néhány találkozón a résztvevők megvitatták a támadás lehetőségeit” – írta Hersh.
„A haditengerészet azt javasolta, hogy egy újonnan hadrendbe állított tengeralattjáró segítségével közvetlenül támadják meg a csővezetéket. A légierő késleltetett gyújtózsinórral ellátott bombák ledobásáról tárgyalt, amelyeket távolról lehetne beindítani. A CIA azzal érvelt, hogy bármit is tesznek, annak titkosnak kell lennie. Minden érintett megértette a tétet. „Ez nem gyerekjáték” – mondta a forrás. Ha a támadás az Egyesült Államokra vezethető vissza, ‘ez egy háborús cselekmény’.”
A cikk azt állítja, hogy a munkacsoport végül egy olyan tervben állapodott meg, amelyben az amerikai haditengerészet mélytengeri búvárai – norvég kollégáik támogatásával – 80 méter mélyen a víz alatt C4-es tölteteket helyeztek el a négy csővezetéken.
„A norvégoknak arra a döntő kérdésre is volt megoldásuk, hogy mikor kerüljön sor a műveletre” – írta Hersh.
„Az elmúlt 21 évben minden júniusban az amerikai Hatodik Flotta, amelynek zászlóshajója az olaszországi Gaetában, Rómától délre található, egy nagy Nato gyakorlatot szervez a Balti-tengeren, amelyen több szövetséges hajó vesz részt a térségben.
A robbanószerkezeteket eredetileg 48 órás időzítés után akarták felrobbantani, írja Hersh, de az utolsó pillanatban a Fehér Ház meggondolta magát, mert attól tartottak, hogy túlságosan „nyilvánvalóvá válna, hogy Amerika is részt vett benne”.
Sietve kidolgoztak egy olyan megoldást, hogy az elhelyezett robbanóanyagokat helyette Biden parancsára szonárjelzéssel távolról is fel lehetett volna robbantani – állítja a cikk.
„2022. szeptember 26-án a norvég haditengerészet P8-as felderítőgépe látszólag rutinrepülést végzett, és ledobott egy szonárbóját” – írta Hersh.
„A jel a víz alatt terjedt, először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 felé. Néhány órával később a nagy erejű C4-es robbanószerkezetek működésbe léptek, és a négy csővezetékből három üzemképtelenné vált.
„Néhány percen belül a lezárt csővezetékekben maradt metángáz pocsolyái a víz felszínén terjedtek, és a világ megtudta, hogy valami visszafordíthatatlan történt”.
Moszkva többször is azzal vádolta a Nyugatot, hogy ő áll a robbanások mögött – amelyek Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében történtek -, és amelyek tönkretették az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből hármat.
Egy októberben kiadott dán-svéd jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szivárgásokat több száz kilogramm robbanóanyagnak megfelelő víz alatti robbanások okozták, de nem azonosított gyanúsítottat.
Az Északi Áramlat-2 vezetékpár építése 2021 szeptemberében fejeződött be, és megduplázta volna a Németország és Nyugat-Európa számára elérhető olcsó gáz mennyiségét. A projekt soha nem indult el.
Az állítólagos támadás amerikai motivációjáról Hersh azt írta, hogy „amíg Európa az olcsó földgázt biztosító vezetékektől függött, Washington attól tartott, hogy az olyan országok, mint Németország, vonakodni fognak attól, hogy Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítsanak Oroszország legyőzéséhez”.
„Közvetlenül a vezetékrobbantás után az amerikai média megoldatlan rejtélyként kezelte az ügyet” – írta Hersh.
„Oroszországot többször is valószínűsíthető bűnösként emlegették, a Fehér Házból kiszivárgott információk által ösztönözve – anélkül azonban, hogy valaha is egyértelmű indítékot találtak volna egy ilyen önszabotázsra, az egyszerű megtorláson túl”.”
Az orosz külügyminisztérium szerdán felszólította az Egyesült Államokat, hogy válaszoljon a Hersh írásában bemutatott „tényekre”.
Hersh, aki a vietnami háború alatti My Lai-i mészárlásról és az iraki Abu Ghraib börtönbotrányról szóló tudósításaiért díjakat nyert, de az elmúlt években vitákat is kiváltott.
A kritikusok azzal vádolták Hersh-t, hogy „összeesküvés-elméleteket” terjeszt, és túlságosan nagy mértékben támaszkodik névtelen forrásokra.
