Az Egyesült Államok Izraelben tárolt lőszertartalékát használja fel, hogy növelje Ukrajna tüzérségi lövedékkészletét az orosz invázió elleni egy éve tartó háborúban – jelentette kedden a NY Times.
Az Egyesült Államok a stratégiai fegyverraktárakat az 1973-as jom kippuri háború után a hozta létre Izraelben. Ezekben több, mint egymilliárd dollár értékű amerikai haditechnikai eszközt tárolnak, amelyeket vészhelyzetben a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők használnak, hogy ne szoruljanak rá az Egyesült Államokból történő szállításra.
Az amerikai kongresszus engedélyezte Izraelnek, hogy szükség esetén felhasználja ezeket a készleteket,
ahogyan ez a 2006-os második libanoni háború idején is történt, amikor a Bush-kormányzat engedélyezte az IDF-nek, hogy az Izraelben lévő amerikai raktárakból töltse fel készleteit.
Hasonlóképpen, a 2014-es gázai háború idején az Obama-kormányzat megnyitotta az IDF előtt izraeli szükségraktárait, lehetővé téve az IDF számára, hogy 120 mm-es aknavetőgránátokkal, 40 mm-es robbanógránátokkal és más, a háborús erőfeszítésekhez szükséges alapvető lőszerekkel felszerelkezzen.
A Times idézett szakértőket, akik szerint a tüzérség a fő játszma az Ukrajna és Oroszország közötti szárazföldi harcban, és az a fél lesz a vesztes, amelyiknek előbb fogy ki a lőszere.
Az amerikai lőszergyártók képtelenek lépést tartani Ukrajna óriási igényeivel ebben a kimerítő háborúban,
ezért a Pentagon kiüríti két – dél-koreai és izraeli – vésztartalékát.
Az Izraeli Védelmi Minisztérium szerint az amerikai készleteket különösen érintő fegyverrendszerek közül a 155 mm-es tüzérségi lőszerek és a Stinger légvédelmi vállról indítható rakéták. További fegyverrendszerek, köztük a HARMs sugárzásgátló rakéták, a GMLRS rakéták és a Javelin páncéltörő rakéták gyártása is aggodalomra ad okot – annak ellenére, hogy az USA növeli ezen és más rendszerek gyártását. A lényeg: az amerikai ipari bázis nehezen tud lépést tartani a kereslettel, az európai szövetségesek pedig nem tudnak elegendő kérést teljesíteni az ukrán hadsereg részéről, mivel saját erőik ellátását is fenn kell tartaniuk.
Ezzel összefüggésben a Yonhap dél-koreai hírügynökség kedden arról számolt be, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a közeljövőben Szöulba látogat, hogy magas rangú kormányzati és katonai vezetőkkel találkozzon. A beszélgetés során szóba kerülhet a vészhelyzeti készletek lemerítése.
Visszatérve a Földközi-tenger partjaira, a Times szerint
„Izrael következetesen elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának, mert félt a Moszkvával való kapcsolatok megromlásától”,
és nem volt hajlandó „bűnrészesnek tűnni Ukrajna felfegyverzésében, ha a Pentagon kivonja a lőszereket a készletből”. De jelenleg úgy tűnik, a Pentagont ez nem érdekli.
Izrael ennek ellenére több millió amerikai dollár értékben járult hozzá az ukrán háborús erőfeszítésekhez, legutóbb 20 generátor Kijevbe szállítását jelentették be. Korábban felállított egy tábori kórházat, és jelentős humanitárius segélyszállítmányokat biztosított.
Az 1973-as jóm kipúri háború után az Egyesült Államok azért hozott létre stratégiai fegyverraktárakat Izraelben, hogy ezekből az amerikai haderő közel-keleti hadműveleteit segítsék, valamint Izrael számára is biztosítsák az utánpótlást konfliktus esetén.
