„Egy jogászprofesszor aggódik, hogy Izrael lehet a következő Magyarország” címmel közölt Tom Ginsburggel, a Chicagói Egyetem munkatársával nemrég interjút a JTA.
Szerdán az új izraeli igazságügyi miniszter, Jariv Levin olyan átalakítást jelentett be, amely korlátozná az izraeli Legfelsőbb Bíróság hatáskörét.
Az átalakítás értelmében több politikus kerülne a bírákat kiválasztó bizottságba, korlátoznák a Legfelsőbb Bíróság azon képességét, hogy törvényeket és kormányhatározatokat semmisítsen meg, és bevezetnének egy „felülbírálati záradékot”, amely lehetővé tenné a Knesszet számára, hogy egyszerű többséggel átírja a bírósági határozatokat.
Levin és jobboldali támogatói ezeket a változtatásokat azzal indokolják, hogy így állítható helyre az egyensúly egy olyan rendszerben, amely szerintük túl sok hatalmat ad (az utóbbi időben) baloldali bírák kezébe.
„Elmegyünk az urnákhoz, szavazunk, választunk, és újra és újra olyan emberek döntenek helyettünk, akiket nem mi választottunk” – érvelt a változtatások mellett Levin.
„Ez nem demokrácia”
– tette hozzá.
A változtatásokat bírálói hatalomátvételnek nevezik, amely „nagyobb befolyást ad az ultraortodox pártoknak”, „megszünteti a telepesmozgalom ellenőrzését”, és „korlátozza a civil társadalmi csoportok lehetőségeit”, hogy az izraeli kisebbségek nevében pereskedjenek.
„E reformok bármelyike jól nézhet ki, és lehet találni más országokat, amelyek már megtették ezeket. Ez a kombináció azonban rendkívül gyengévé teszi az [izraeli] igazságszolgáltatást. Jelenleg egy többszereplős bizottság nevezi ki a bírákat Izraelben, és az új koalíció azt akarja javasolni, hogy a bizottságot többségében politikusok alkossák.
Tudjuk, hogy ha megváltoztatjuk a kinevezési mechanizmust, hogy több politikus kerüljön ezekbe a bizottságokba, akkor azok annál jobban átpolitizálódnak”
– mondta JTA-nak Tom Ginsburg a Chicagói Egyetemről, aki szerint elég csak gondolni az Egyesült Államokban a legfelsőbb bírósági bírák kinevezésének folyamatára, amely erősen át van politizálva.
Ginsburg szerint a két legjelentősebb ország, ahol ilyen jellegű változtatásokat vezettek be a közelmúltban, Magyarország és Lengyelország volt.
„Amelyek nem feltétlenül olyan országok, amelyekhez hasonlítani szeretné magát az ember”
– jegyezte meg Ginsburg.
„Főleg akkor nem, ha izraeli vagy”
– tette hozzá.
A jogászprofesszor szerint amikor az új lengyel kormány 2015-ben hivatalba lépett, azonnal megváltoztatta a lengyel Alkotmánybíróság kinevezési rendszerét, ami aztán lehetővé tette, hogy olyan törvényeket fogadjanak el, amelyeket valószínűleg alkotmányellenesnek nyilvánítottak volna.
„Ez pedig vitákhoz és a főáramlaton kívüli döntések elfogadásához vezetett, amelyek pedig tüntetésekhez vezettek, miközben az Európai Unió visszatartja Lengyelországtól a támogatásokat és hasonlókat a bírósági kinevezések rendje miatt” – mondta Ginsburg, hozzátéve, hogy Magyarországon Orbán Viktor „egy igazán radikális vezető” volt az, aki ugyanezt megtette.
Ginsburg azt is elmondta a JTA-nak, hogy nem hiszi, hogy az izraeli kormány idáig elmenne.
„De mégis van ez a fajta aggasztó érzés, hogy képesek megváltoztatni a jogértelmezést a saját politikai érdekeik érdekében”
– jegyezte meg.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.