Jariv Levin izraeli igazságügyi miniszter szerda esti sajtótájékoztatóján bejelentette az új Netanjahu-kormány terveit az izraeli jogrend átváltoztatására.
A Knesszetben megtartott sajtótájékoztatón Levin ismertette jogi reformjának legfőbb pontjait, melynek több kulcsfontosságú szakasza – állítják a kritikusok – meggyengítheti az igazságszolgáltatási rendszert és csökkentheti az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság jogköreit.
„Elmegyünk szavazni, választani, de időről időre olyan emberek döntenek helyettünk, akiket nem mi választottunk”
– támadta beszéde elején Levin a jelenlegi jogrendet, utalva a másfél évvel ezelőtti választásokra, melyeket az idei hasonlóan a Likud párt nyert meg, mégis az akkori ellenzéknek sikerült kormányt alakítania.
„A közvéleményből sokan nem hallják saját hangjukat az igazságszolgáltatási rendszerben. Ez nem demokrácia.”
– indokolta a szerinte szükséges változtatásokat.
„Ma elindítom a kormányzási reform első szakaszát, amelynek célja a demokrácia megerősítése, a kormányzás , az igazságszolgáltatásba vetett bizalom és a három kormányzat közötti egyensúly helyreállítása”
– hangoztatta Jariv Levin.
A miniszter a politikusok hatalmának növelését és a bíróságok erejének csökkentését akarja elérni, s ezért oly módon kívánja módosítani a bírákat kiválasztó bizottságot, hogy abban nagyobb befolyáshoz jussanak a politikusok.
Az igazságügyi miniszter célja egy olyan alaptörvény gyors megszövegezése, mely magában foglalja a legfelsőbb bíróság normakontrolljának korlátozását, hogy ne tudjon beleavatkozni a jogalkotási eljárásba, amennyiben legalább 61 törvényhozó elutasíthatja a bíróság beavatkozását.
Ez az új alaptörvény csak akkor tenné lehetővé, hogy a legfelsőbb bíróság megsemmisítsen egy jogszerűtlennek, alkotmányellenesnek vagy az emberi jogokkal ellenesnek minősített jogszabályt, ha a 15 bíróból álló kibővített grémium legalább 12 bíróból álló többsége dönt így.
Levin úgy is korlátozni kívánja a bíróság esetleges beavatkozását a kormány és a Knesszet döntéseibe, hogy csökkenti az olyan indoklás lehetőségét, mely szerint egy adott jogszabály nem felel meg az „ésszerűség”, a „jóhiszeműség” vagy az „arányosság” követelményének.
Az új igazságügyi miniszter szerint a legfelsőbb bíróságnak elsősorban vitákkal, valamint büntető- és polgári jogi fellebbezésekkel kell foglalkoznia. Jair Lapid, az ellenzéki centrista Jes Átid párt elnöke bejelentette, hogy a jelenlegi kormány ezen jogi intézkedéseit azonnal visszavonják ha pártja visszatér a kormányzásba.
