Gyász: Elhunyt Gerő András történész

A család közleménye szerint a 70 éves tudós súlyos beteg volt, búcsúztatását szűk családi körben tartják — értesült az Index.

A Széchenyi-díjas magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, az ELTE BTK professor emeritusa 1952. október 7-én született Budapesten.

1972–1977 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-szociológia szakos hallgatója volt. 1977 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója. 1981–1995 között a művelődéstörténeti tanszéken docensként dolgozott. 1988–89-ben a Minnesotai Egyetemen tett tanulmányutat. 1990-ben Utrecht, 1991-ben Amszterdam, 1995-1997 között a Pennsylvania Egyetem és 2001-ben a Columbia Egyetem meghívott vendégprofesszora volt. 1991-től a Közép-európai Egyetem tanára. 1993-2010 között a Budapesti Negyed főszerkesztője. 1994-ben a Pennsylvaniai Egyetemen Fulbright-professzor volt. 1995-ben habilitált. 1995-től 2017-ig az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti tanszékvezetője volt. 2002 óta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. 2013-tól az Első Világháborús Centenáriumi Projektben a Tudományos Tanácsadó Testület alelnökeként vett részt.

Több mint 70 könyve jelent meg, közülük jó néhány angolszász, illetve német nyelvterületen.

Főbb kutatási területe a dualizmus időszaka, az Osztrák–Magyar Monarchia kora, a polgárosodás, a szimbolikus politika és Budapest története.

1848 és a zsidóság – interjú Gerő András történésszel

A forradalom idején történtek antiszemita atrocitások, de a politikai-értelmiségi elit elítélte azt. A zsidóság magáénak érezte a magyar szabadság ügyét, erről tanúskodik aktív részvételük a szabadságharcban. Miért van az, hogy a legfontosabb nemzeti ünnepek (1848 és 1956) sem mentesek teljesen az antiszemita megnyilvánulásoktól? Ha a politika kikerül az utcára, akkor sokféle indulat a felszínre tör.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.