Tovább fokozódik a feszültség a szerb-koszovói határon

Újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek Koszovó északi részén, és figyelmen kívül hagyták a nemzetközi közösség felszólításait, hogy bontsák le a korábbiakat.

Az újabb útzárakat kedden állították fel, egy nappal azután, hogy Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait.

A megrakott teherautókból álló útzárat az éjszaka folyamán emelték Mitrovicában, a koszovói szerbek és a Koszovó lakosságának többségét alkotó albán kisebbség között megosztott észak-koszovói városban.

A legutóbbi válság kezdete óta a szerbek most először torlaszolták el egy nagyváros utcáit, korábbam csak a koszovói-albán határra vezető utakon állítottak fel útzárat.

Aleksandar Vucic szerb elnök közölte: elrendelte a hadsereg legmagasabb fokozatú készültségét, hogy „megvédelmezzék népüket” (Koszovóban) és „megóvják Szerbiát”.

Azzal vádolta meg Pristinát, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek megtámadására készülnek, és erővel bontották le a szerbek úttorlaszait, amelyeket 18 nappal korábban állítottak fel, tiltakozásul amiatt, hogy letartóztatták a koszovói rendőrség egyik volt szerb tagját.

Vucic kedden közös sajtótájékoztatót tartott Porfirij pátriárkával, akit a koszovói hatóságok hétfőn nem engedtek be az országba, hogy meglátogasson egy középkori szerb templomot a szerb ortodox karácsony (január 7.) előtt.

Vucic azzal vádolta meg a koszovói hatóságokat, hogy „céljuk Szerbia kiűzése Koszovóból”. Hozzátette, hogy tárgyalást folytat az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítőivel „a béke megőrzése és kompromisszumos megoldás” kidolgozása érdekében a jelenlegi válság megőrzésére.

Koszovó a NATO vezette békefenntartókat kérte meg az úttorlaszok eltávolítására, és kilátásba helyezte, hogy a koszovói haderők teszik meg ezt, ha a KFOR nem cselekszik. Koszovóban a 1989-99-es háború vége óta mintegy négyezer NATO-békefenntartó állomásozik.

Xhelal Svecla koszovói belügyminiszer kedden közleményében viszont Szerbiát vádolta meg azzal, hogy Oroszország befolyása alatt destabilizálni akarja Koszovót az északon élő szerb kisebbség támogatásával.

Forrósodik a talaj a balkáni puskaporos hordó alatt

Legmagasabb szintű harckészültségbe helyezték a szerb hadsereget hétfő este a Koszovóban történt lövöldözések és robbantások miatt.

Koszovó lezárta szerdán a legforgalmasabb átkelőt a szerbiai határon, miután a szerb oldalon – a koszovói szerbek akcióinak támogatása jeléül – tüntetők eltorlaszolták az oda vezető utat.

A koszovói külügyminisztérium a Facebook-oldalán közölte, hogy azoknak, akik Szerbiában éppen úton vannak Koszovó felé, a merdarei határátkelő helyett másik átkelőt kell keresniük, vagy Észak-Macedónia felől kell belépniük az országba.

December 10. óta már két másik átkelőt is lezártak a szerb-koszovói határon, és jelenleg már csak három átkelő van nyitva a két ország között.

A merdarei határátkelő lezárása komoly gondot okozhat annak a több ezer, külföldön dolgozó koszovóinak, aki az ünnepekre haza akar térni látogatóba, és ezt most csak kerülőúton teheti meg. Továbbá a merdarei átkelőt teherszállító kamionok is nagy számban használják.

A koszovói szerbek napok óta úttorlaszokat emelnek Észak-Koszovóban. Hétfőn Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait, és Aleksandar Vucic szerb elnök a Koszovóhoz közeli, dél-szerbiai Raska városba utazott, ahol Milan Mojsilovic vezérkari főnökkel tanácskozott a biztonsági helyzetről. Vucic közölte: elrendelte a hadsereg legmagasabb fokú készültségét, hogy „megvédelmezzék népüket” (Koszovóban) és „megóvják Szerbiát”.

A Vucic által felkeresett kaszárnya mintegy öt kilométerre található attól a koszovói határ mentén kialakított ütközőzónától, ahova a szerb biztonsági erők csak a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő (KFOR) engedélyével léphetnek be.

Koszovó északi részén hónapok óta feszült a helyzet. A helyi szerbek napok óta barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott több egykori koszovói szerb rendőrt. A tiltakozók a szerintük koholt vádak alapján elfogottak szabadon bocsátását követelik.

A koszovói fél szerint a barikádokat bűnbandák állították, a nemzetközi közösség pedig mindkét felet nyugalomra inti, és az úttorlaszok eltávolítását követeli.

Szerbia és a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó Koszovó között az elmúlt hónapokban a tetőpontjára hágott a feszültség. A nyugatiak kezdeményezte tárgyalásos rendezés zsákutcába jutott, Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni Koszovó államiságát, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban, akik nem ismerik el a pristinai kormányt, és Belgrádot tartják fővárosuknak.

Koszovó nem tagállama az ENSZ-nek, és öt uniós tagállam – Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia és Ciprus – nem ismeri el a függetlenségét.

A koszovói konfliktus csak Putyin elterelése lenne az ukrajnai eseményekről?

Putyin úgy gondolja, hogy egy Szerbia és Koszovó közötti válság kirobbantásával elkerülheti az Egyesült Államokkal való komolyabb konfrontációt Ukrajna miatt.

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.