Újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek Koszovó északi részén, és figyelmen kívül hagyták a nemzetközi közösség felszólításait, hogy bontsák le a korábbiakat.
Az újabb útzárakat kedden állították fel, egy nappal azután, hogy Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait.
A megrakott teherautókból álló útzárat az éjszaka folyamán emelték Mitrovicában, a koszovói szerbek és a Koszovó lakosságának többségét alkotó albán kisebbség között megosztott észak-koszovói városban.
A legutóbbi válság kezdete óta a szerbek most először torlaszolták el egy nagyváros utcáit, korábbam csak a koszovói-albán határra vezető utakon állítottak fel útzárat.
Aleksandar Vucic szerb elnök közölte: elrendelte a hadsereg legmagasabb fokozatú készültségét, hogy „megvédelmezzék népüket” (Koszovóban) és „megóvják Szerbiát”.
Azzal vádolta meg Pristinát, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek megtámadására készülnek, és erővel bontották le a szerbek úttorlaszait, amelyeket 18 nappal korábban állítottak fel, tiltakozásul amiatt, hogy letartóztatták a koszovói rendőrség egyik volt szerb tagját.
Vucic kedden közös sajtótájékoztatót tartott Porfirij pátriárkával, akit a koszovói hatóságok hétfőn nem engedtek be az országba, hogy meglátogasson egy középkori szerb templomot a szerb ortodox karácsony (január 7.) előtt.
Vucic azzal vádolta meg a koszovói hatóságokat, hogy „céljuk Szerbia kiűzése Koszovóból”. Hozzátette, hogy tárgyalást folytat az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítőivel „a béke megőrzése és kompromisszumos megoldás” kidolgozása érdekében a jelenlegi válság megőrzésére.
Koszovó a NATO vezette békefenntartókat kérte meg az úttorlaszok eltávolítására, és kilátásba helyezte, hogy a koszovói haderők teszik meg ezt, ha a KFOR nem cselekszik. Koszovóban a 1989-99-es háború vége óta mintegy négyezer NATO-békefenntartó állomásozik.
Xhelal Svecla koszovói belügyminiszer kedden közleményében viszont Szerbiát vádolta meg azzal, hogy Oroszország befolyása alatt destabilizálni akarja Koszovót az északon élő szerb kisebbség támogatásával.
Koszovó lezárta szerdán a legforgalmasabb átkelőt a szerbiai határon, miután a szerb oldalon – a koszovói szerbek akcióinak támogatása jeléül – tüntetők eltorlaszolták az oda vezető utat.
A koszovói külügyminisztérium a Facebook-oldalán közölte, hogy azoknak, akik Szerbiában éppen úton vannak Koszovó felé, a merdarei határátkelő helyett másik átkelőt kell keresniük, vagy Észak-Macedónia felől kell belépniük az országba.
December 10. óta már két másik átkelőt is lezártak a szerb-koszovói határon, és jelenleg már csak három átkelő van nyitva a két ország között.
A merdarei határátkelő lezárása komoly gondot okozhat annak a több ezer, külföldön dolgozó koszovóinak, aki az ünnepekre haza akar térni látogatóba, és ezt most csak kerülőúton teheti meg. Továbbá a merdarei átkelőt teherszállító kamionok is nagy számban használják.
A koszovói szerbek napok óta úttorlaszokat emelnek Észak-Koszovóban. Hétfőn Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait, és Aleksandar Vucic szerb elnök a Koszovóhoz közeli, dél-szerbiai Raska városba utazott, ahol Milan Mojsilovic vezérkari főnökkel tanácskozott a biztonsági helyzetről. Vucic közölte: elrendelte a hadsereg legmagasabb fokú készültségét, hogy „megvédelmezzék népüket” (Koszovóban) és „megóvják Szerbiát”.
A Vucic által felkeresett kaszárnya mintegy öt kilométerre található attól a koszovói határ mentén kialakított ütközőzónától, ahova a szerb biztonsági erők csak a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő (KFOR) engedélyével léphetnek be.
Koszovó északi részén hónapok óta feszült a helyzet. A helyi szerbek napok óta barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott több egykori koszovói szerb rendőrt. A tiltakozók a szerintük koholt vádak alapján elfogottak szabadon bocsátását követelik.
A koszovói fél szerint a barikádokat bűnbandák állították, a nemzetközi közösség pedig mindkét felet nyugalomra inti, és az úttorlaszok eltávolítását követeli.
Szerbia és a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó Koszovó között az elmúlt hónapokban a tetőpontjára hágott a feszültség. A nyugatiak kezdeményezte tárgyalásos rendezés zsákutcába jutott, Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni Koszovó államiságát, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban, akik nem ismerik el a pristinai kormányt, és Belgrádot tartják fővárosuknak.
Koszovó nem tagállama az ENSZ-nek, és öt uniós tagállam – Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia és Ciprus – nem ismeri el a függetlenségét.
