Kiszlév hónap 25. napjától nyolc napon át tart hanuka, a fény ünnepe. Az első gyertyát idén december 18-án, vasárnap este kell meggyújtani, az utolsót 26-án, hétfőn és az ünnep 27., kedd este ér véget. A zsido.com összeállítása.
Az ünnep micvája, vagyis fő parancsolata a csoda hirdetése.
Az eredeti, hétágú arany menóra a jeruzsálemi Szentélyben állt. A hét láng meggyújtásához szükséges olajjal megesett csoda a hanukai történet fontos eleme. Az otthonainkban használt, nyolc plusz egy ágból álló menórát hanukijának vagy hanukai menórának nevezzük megkülönböztetésként. Minden nap eggyel több ágban lobbantjuk fel a lángot. A kilencedik gyertya a sámás vagy sámesz, „szolgagyertya”, mely a többi mécses meggyújtására szolgál. A hanukai lángok ugyanis szentek és nem használhatjuk őket semmire. Még arra sem, hogy egy másik lángot meggyújtsunk velük. A kilencedik ág különbözik a többitől: míg a másik nyolc egy sorban és egy magasságban helyezkedik el, addig a sámesz térben vagy magasságban kilóg a sorból. Ha tehát az ember rendelkezik ezzel a tárggyal, akkor semmi sem állhat a gyertyagyújtás útjába és kiszlév hó 25-én máris nekiláthat a gyertyagyújtásnak.
A bölcs, ám szigorú Sámáj úgy vélte, hogy visszaszámlálás jelleggel nyolccal kell kezdeni és az utolsó napon, amikor véget ér az ünnep, már csak egy gyertyát kell gyújtani. Nem kevésbé bölcs vitapartnere, Hilél épp fordítva gondolta: véleménye szerint szentségben csak emelkedni lehet és a csoda is egyre nagyobb lett, így egy gyertyával kell kezdeni és az ünnep végére kell nyolchoz érni. Kinek volt igaza? A bölcsek ez utóbbi vélekedést fogadták el.
A gyertyákat jobbról balra haladva kell beletenni a tartóba, viszont balról jobbra kell őket meggyújtani, mivel mindig a „legújabb” lánggal kell kezdeni.
Különböző szokások vannak, egyesek szerint naplementekor vagy közvetlenül utána, mások szerint a csillagok feljövetelekor kell gyújtani. Ha valaki nem ér haza olyan korán, nem maradt le semmiről, mindaddig, amíg éjszaka van és emberek járnak az utcán, érvényes a gyertyagyújtás. Kivételt jelent a szombat: pénteken a naplemente és a szombati gyertyagyújtás előtt, szombat este pedig a szombat kimenetele után kerülhet sor a hanukai lángok fellobbantására. Akármikor is gyújtanak, a gyertyagyújtást követő fél órában a nőknek nem szokás dolgozniuk.
Ideális esetben a bejárati ajtó előtt, a mezuzával átellenben kell felállítani a gyertyatartót, hogy az arra elhaladók láthassák és értesülhessenek a csodáról. Aki emeletes házban lakik, az utcára néző ablakban gyújt gyertyát. (Olyan helyen és időszakban, ahol és amikor ez veszélyes lehet a zsidókra nézve, a lakáson belül is meg szabad gyújtani.) Arra viszont mindenkinek kötelesség odafigyelni, hogy minden éghető anyagtól távol, biztonságosan alátámasztva gyújtson gyertyát!
Használhatnak hagyományos gyertyát, de a legjobb olívaolajjal telt mécseseket használni, hiszen a Szentély menórájába is olívát töltöttek. A lényeg, hogy legalább egy fél órán át lobogjanak a fények a gyújtás és áldásmondás után, az est beálltát követően.
Az olaj csodájának emlékére olajban sült ételek kerülnek terítékre, a bátor Jehudit hőstettének emlékét pedig a tejes étkek őrzik a hanukai asztalon. Lángosok, fánkok, szfindzsek, palacsinták, latkeszek… és csokipénzek mindenütt. A vidám hangulatú estéken a hanukija lángjai és a finomságok mellett a játékoknak is fontos szerep jut.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
