Izrael nem kapott meghívást arra a nemzetközi szolidaritási konferenciára, amelyet a francia hatóságok kedden tartottak Párizsban Ukrajna számára.
A konferencia, amely két másik, Ukrajna újjáépítésével foglalkozó, tavaly júliusi és októberi nemzetközi találkozót követ, célja, hogy támogatást gyűjtsön Ukrajna megrongálódott infrastruktúrájának sürgős helyreállításához. Az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok és számos nemzetközi szervezet mellett három közel-keleti ország – nevezetesen Törökország, Szaúd-Arábia és Bahrein – is szerepelt a résztvevők listáján.
Izrael egyszerű okból nem vesz részt a konferencián: nem hívták meg.
Francia diplomáciai források az Al-Monitornak kifejtették, hogy a meghívottak listájáról Párizs és Kijev közötti közvetlen konzultációk során döntöttek.
Jeruzsálemben mégis úgy értékelik, hogy leginkább Kijev döntött Izrael kizárásáról.
Az elutasítás nem példa nélküli, és nem feltétlenül Benjamin Netanjahu újonnan hivatalba lépő izraeli kormánya ellen irányul. Kijev már egy ideje bünteti Izraelt a nemzetközi színtéren.
A múlt hónap novemberében az ENSZ Közgyűlésben megszavazták azt a javaslatot, hogy a Nemzetközi Bíróságot kérjék fel az izraeli-palesztin konfliktus és az izraeli „annexió” ügyében. Ukrajna egyike volt annak a 98 országnak, amely támogatta a határozatot.
A kijeviek döntése meglepte Jeruzsálemet.
Ukrajna december 1-jén támogatta az ENSZ-ben az izraeli-palesztin béketárgyalásra irányuló felhívást, amelyet Moszkvában tartanának. A moszkvai konferenciára vonatkozó kezdeményezést Jeruzsálem elutasította. A szavazást a palesztinok újabb lépésének tekintették, amellyel a nemzetközi színtéren nyomást akartak gyakorolni Izraelre. Az izraeli diplomaták számára a közelmúltban hozott döntés, miszerint Izraelt nem hívják meg a párizsi konferenciára, ennek a rejtélyes tendenciának a része.
Míg Ukrajna szinte az orosz inváziót követő első naptól kezdve humanitárius segítséget kapott Izraeltől, addig Kijev folyamatosan azt szorgalmazza, hogy Jeruzsálem adjon nekik fegyvereket és egyéb katonai segítséget – különösen a Vaskupola rakétavédelmi rendszer érdekelte őket. Izrael többször is elutasította ezeket a kéréseket „operatív megfontolásokra” hivatkozva, és cserébe felajánlott egy korai figyelmeztető rendszert a beérkező orosz csapások ellen.
Röviddel a harcok kezdete után Izrael volt az első ország, amely tábori kórházat hozott létre Ukrajnában, amely működése alatt több mint 6000 embert kezelt.
Jeruzsálem már korábban hat nagy áramfejlesztőt adományozott Kijevnek. További húsz generátor érkezik Ukrajnába várhatóan a jövő héten. Michael Brodsky, Izrael ukrajnai nagykövete a múlt pénteken mutatta be az ukrán médiának az Izrael által a kijevi gyermekkórháznak adományozott 1,2 millió dollár értékű eszközöket. Ezenfelül a teljes éves nemzetközi fejlesztésekre szánt izraeli pénzösszeg Ukrajnába megy.
