Véget vetnek a kakas csibék ipari mészárlásának

Izraeli tudósok úgy programozzák a tyúkokat, hogy csak nőstény csibéket hordozó tojásokat tojjanak.

A génszerkesztési technológiát a Volcani Központ tudósai fejlesztették ki, akik szerint ez a technológia megállíthatja az évente világszerte 7 milliárd nem kívánt hím csibe „pusztító” elpusztítását.

A drámai áttörés megállíthatja az évente világszerte mintegy hétmilliárd nem kívánt hím csibe elpusztítását, miután izraeli tudósok olyan tyúkok garmadáját hozták létre, amelyeket mind Golda néven emlegetnek, és amelyek

a világon elsőként tojnak olyan tojásokat, amelyekből kizárólag nőstények születnek

– közölték a fejlesztők kedden.

A technológiát hét éve fejlesztik, Dr. Yuval Cinnamon embriológiai szakértő vezette az Izraeli Mezőgazdasági Kutatási Szervezet – Volcani Központ csapatát, a Poultry by Huminnal együttműködve.

„A világ tojótojás-piacának mérete a becslések szerint mintegy 7 milliárd tojótyúk, és minden egyes tyúk mellett egy hím csibét selejteznek ki. A világ étkezési tojástermelését évente több mint kétbillió tojásra – több mint 80 millió tonnára – becsülik” – mondta Cinnamon a The Times of Israelnek.

„Nagyon örülünk, hogy életképes megoldást tudunk nyújtani… a világ állattenyésztési iparának legpusztítóbb állatjóléti problémájára, az állatok és az emberiség javára”

– mondta.

A tojótyúkoktól született hím csibék gondozása többe kerül, mint amennyiért valaha is eladhatóak lennének húsként, mivel nem tudnak versenyezni a húscsirkékkel, vagy „brojlerekkel”, amelyek egy másik tyúktól születnek. A brojlerek jellemzően nagyobb, izmosabb fajták, amelyeket azért választanak, mert nagyon gyorsan és nagyra nőnek. Bár tojást is tojnak, a brojler tyúkok sokkal ritkábban tojnak, mint a tojótyúk fajták. A tojótyúkok („tojótyúkok”) soványabbak és kisebbek.

A tudósok fejlesztése potenciálisan majdnem a felére csökkentheti a keltetés költségeit, és megszüntetheti a jelenleg a hím csibék kiválogatásához és ártalmatlanításához szükséges beruházást, olyan visszataszító módszerekkel, amelyek a megfojtástól és az elgázosítástól kezdve az élve történő darálásig terjednek.

A technológiát tavaly jelentették be az első Golda csibék kikelésével. A fajta a Golda nevet a tyúkok színéről kapta, nem pedig Izrael néhai miniszterelnökéről, Golda Meirről, bár a szóvivő szerint ez szerencsés véletlen egybeesés.

Azóta a csibék felnőtt tyúkokká nőttek, és saját tojást tojtak, a technológia pedig bizonyítottan működik.

A kakasok a Z kromoszómát hordozzák, míg a tyúkok a hímeknél a Z, a nőstényeknél pedig a W kromoszómát. A két Z párosítása hím csibe születéséhez vezet. Ha az anya a W kromoszómát adja az apa Z kromoszómájához, akkor nőstény csibe születik.

A kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet genetikailag szerkeszteni a tyúk Z kromoszómáját, hogy a hím embriót hordozó tojások fejlődése már korai stádiumban leálljon, és ne kikeljen ki.

Golda tojásai termékeny tojások, amelyekből csak nőstények kelnek ki, és ezek a nőstény csibék aztán felcseperedésük után étkezési tojásokat raknak.

Az így születő nőstény csibék genetikailag semmilyen módon nem módosítottak, mivel az anyától a nem módosított W kromoszómát, az apától pedig az érintetlen Z kromoszómát örökölték.

A Huminn cég közleménye szerint az Európai Unió egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatója megvizsgálta a technológiát, és megerősítette, hogy mind a Golda vonalból származó tojótyúkok, mind az általuk tojó tojások mindenféle szabályozási változás nélkül értékesíthetők.

Cinnamon hozzátette, hogy az amerikai FDA is értékeli a kutatást, és reméli, hogy az, valamint az izraeli mezőgazdasági minisztérium is követni fogja a példáját.

A fejleményre azért került sor, mert a tojás iránti kereslet 2020 és 2035 között várhatóan 50%-kal nő világszerte.

A Golda tyúkokat baromfitenyésztő központokban fogják tartani, míg utódaikat a gazdáknak adják el, hogy megtermékenyítetlen étkezési tojásokat termeljenek belőlük.

Yaarit Wainberg, a Poultry by Huminn vezérigazgatója hozzátette:

„Az elmúlt években világszerte szemtanúi lehettünk az állatjólétre vonatkozó tudatosság változásának, másrészt azonban nem találtak gyakorlati megoldásokat a hímivarú csibék leölésének szerencsétlen gyakorlatának a megszüntetésére. Büszkék és izgatottak vagyunk, hogy a világon elsőként kínálunk hatékony megoldást, amely jelentősen hozzájárul a teljes értéklánchoz – mindezt izraeli tudományra és innovációra alapozva.”

A Huminn és a Volcani Központ szóvivője kifejtette, hogy a laboratóriumban a teljes sterilitás fenntartásának szükségessége miatt nem készültek fényképek az ivarérett Golda tyúkokról. Amint a fajta kereskedelmi forgalomba kerül, úgy fognak élni, mint bármely más tojótyúk.

„Szuper garnélarák” segíthet leküzdeni az afrikaiak millióit érintő fertőzést

Kizárólag nőstény utódok létrehozásával a „szuper garnélarák” egyszerre csökkentheti a súlyos fertőzések számát, segíthet a szegénység enyhítésében és még a környezet védelmének is jót tesz.