Izraeli civil szervezet: több mint 2,6 millió izraeli él szegénységben

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

2 627 000 ember él szegénységben – derül ki a legnagyobb szegénység ellen küzdő izraeli civil szervezet hétfőn közzétett jelentéséből.

A Latet civil szervezet jelentése szerint ez a szám Izrael teljes lakosságának 27,8%-át teszi ki. A szegények közül legalább 1 176 000 gyermek.

Továbbá az izraeli háztartások 27,7%-a (830 000) a jelentések szerint pénzügyi nehézségekkel küzd, ami 131 000-rel több családot jelent a járvány előtti adatokhoz képest.

A jelentés adatai szerint a szegénységi küszöb közelében lévő izraeli háztartások aránya 20,1% – szemben a járvány előtti 14%-kal.

A 2021-es évhez képest azonban némi csökkenés tapasztalható, amikor ez a szám 23,6% volt.

Az adatok azt mutatják, hogy az idősek számára bevezetett kiegészítő nyugdíj ellenére – amelynek célja az volt, hogy a szegénységi küszöb fölé helyezzen minden idős polgárt –, a nyugdíjkorú lakosság 75,6%-a de facto szegénységben él.

Az idősek mintegy 60,9%-a állítja, hogy lemondott a gyógyszerek vásárlásáról vagy az orvosi kezelések kifizetéséről, mert egyszerűen nem engedheti meg magának.

Már nem Tel-Aviv a világ legdrágább városa

Tel-Aviv a héten elvesztette a „világ legdrágább városa” címet, már „csak” a harmadik. Na de kik előzték meg?

“Izraeli civil szervezet: több mint 2,6 millió izraeli él szegénységben” bejegyzéshez 26 hozzászólás

  1. A kérdés az, hogy mit tekintünk szegénységnek és mihez képest. Az Etiópiában szomjan haló éhezőkhöz képest a Negev beduinja is gazdagabbak.

    • A minimalber jelenleg 5,400 IS, ami forintra atszamolva durvan 614,000 ft. Ez tobb, mint 20%-kal magasabb, mint a MO-i atlagkereset. (A magyar minimalber 200,000 ft, kevesebb, mint harmada az izraelienek.)

      • Én tartózkodnék a bérek összevetésétől és inkább azt preferálom, hogy egy kiló kenyérért, egy köbméter vízért, egy évnyi albérletért, stb mennyit kell dolgozni.

        • 1 kobmeter viz 6.44 shekel, tehat a minimal oraberbol 4,66 kobmeterre futja. 1kg egyszeru kenyer 6.70, tehat egy orai minimalberbol durvan 4.5 kilot vehetsz. A lakber nagyon valtozo, a lakas meretetol es helyetol fugg. Egy egyszeru lakas, amiben egy ketgyerekes csalad ellakhat, a periferian a minimalber felebe kerulhet, az orszag kozepen pedig akar a minimalbert is elerheti.
          De a cikkben emlitett szervezet az izraeli szokasoknak megfeleloen a szegenyseget a hivatalos „mercevel” meri, ami arrol szol, hogy a csalad egy fore juto jovedelme eleri-e az osszes csalad jovedelmenek a felet. Tehat eleve a csaladok felet szegenykent hatarozna meg.
          De a valosag az, hogy ebbe minden csalad beleszamit (tehat nem „szegeny” a tarsadalom fele), a „normativ” 2-4 gyerekes, ket dolgozo szulovel, es a 12 gyerekes vallasos, ahol apuci nem dolgozik, hanem a jesivaban tanul (bis hundert und zwanzig) valami szereny allami tamogatasbol (az en adombol). Tehat a szegenyek joreszt nem azok, akik nem kepesek megkeresni a betevot, hanem olyanok, akik ezt „valasztjak”, es nem dolgoznak, hanem a torat tanulmanyozzak.Ezek emelik arra a magas szazalekra a szegenyseget, amirol a szervezet beszel. Szoval, es ezt mar mondtam neked, ne strapald magad, az izraeli valosagot az izraeliek nagy resze sem erti.

          • Mindössze arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a szegénység fogalma elég viszonylagos – mint minden, ami a „mihez képest?” kérdést veti fel.

          • En meg azt probaltam elmagyarazni, hogy ha realis osszehasonlitasi adatokat kapsz, akkor sem ertheted, mi okoz ilyen aranytalan szegenyseget a statisztika szerint. Az izraeli tarsadalom nagyon kulonbozik a nyugaton megszokottol.

          • Akkor feltetelezem, hogy evtizedek ota Izraelben elsz, es olyasmit is tudsz, amit az atlagos izraeli nem. Engem, mindenesetre meglep, hogy az izraeli tarsadalom ugyanolyan, mint barmelyik mas. Ami a barmelyik mast illeti, gondolom ebbe az arab orszagok is benne vannak…marpedig a muzulman tarsadalmak vegkepp kulonboznek a nyugatiaktol. Termeszetesen, a teoriad szerint az indiai tarsadalom, vagy a kinai es a norveg is „ugyanolyan, mint barmelyik mas”. De nem vitatkozom, mert te biztos jobban ismersz mindent es mindenkinel….tapasztalatbol :-)))
            (A tapasztalatot az ujjadbol szopod?)

          • Nem kell évtizedeket leélni egy helyen ahhoz, hogy tudjam: minden humán társadalmat emberek alkotnak, akik a saját elképzeléseiket próbálják megvalósítani az adott közösség szabályai között. Ez pedig mindenhol így van. Tapasztalatból.

          • Ilyen bolcsessegeket az 50-es, 60-as evek szocializmusaban hallottam utoljara. Azert nezz majd utana, milyen problemakat jelenthet az, hogy az arabok torzsi tarsadalomban elnek, nem csak az arab orszagokban, de Izraelben is. Ehhez vedd hozza, hogy a muzulmanoknal elterjedt a tobbnejuseg, a beduinok pl. Izraelben is igy elnek. Ma hallgattam egy beduin egyetemi tanar eloadasat a Beer Seva-i egyetemrol, aki valami nemzetkozi elismeresben reszesult, es a szocialis gondozas a szakterulete. Nem ugy tunt, hogy egyetertene veled a tarsadalmak azonossagat illetoen. En, aki azt hittem, sokat tudok a beduinokrol, ma hallottam a fickotol nehany megdobbento dolgot.
            De ha te ugy erzed jol magad, hogy szamodra a vilag ennyire egyszeru, valjek egeszsegedre.

          • A problémák az emberi társadalmak folyamatos kísérői évezredek óta – akármit mondtak is anno a szocializmusban. Semmi újdonság, vagy egyediség nincs bennük. Az, hogy ki mit akar újdonságként eladni engem kevéssé érdekel. A világ bizony nagyon is egyszerű : az embereket az önérdek mozgatja.

          • Az osszes, hosszasan kifejtett erveimet minden alkalommal elintezted nehany szoval, aminek a mottoja: „A világ bizony nagyon is egyszerű”, hogy idezzelek.
            Az utolso hozzaszolasom nem erv volt, csak szereny velemeny.

          • Egyetlen érvet se hoztál föl azzal kapcsolatban, hogy minden humán társadalomban az emberek vélt vagy valós érdekeiket próbálják érvényesíteni az adott közösség szabályai szerint. Érvek helyett hadováltál beduin professzorról, meg sajátos népszokásokról, miegyebekről – csupa olyan dologról, aminek köze nincs az általam mondottak cáfolatához. De ez a te dolgod.

          • Ez is csak vélemény, vagy az „érveid” számát próbálod szaporítani? Merthogy érvek nélkül a véleményed aligha mérvadó – olyat meg eddig egyet se sikerült ideötölnöd. Ámbár ha a terjengős teregetéseidet nézzük, akkor nem kevés munkát fektettél az érvnélküliségbe.

          • Köszönöm értékes észrevételeidet. Sokat segített megérteni egy mellébeszélés szakon szerzett képesítés birtokában hadováló mentalitását.

          • Igy mar erthetobb, amit irtal:
            „Sokat segített megérteni egy mellébeszélés szakon szerzett képesítés birtokában hadováló mentalitását.”
            Tehat ez volnal te „lekepezve”?

          • Köszönjük a részletes infót. Így azért már sokkal érthetőbb a helyzet.
            Azért az a minimális állami támogatás egy elég apró árnak tűnik.
            Azért , hogy vannak olyanok , akik őrzik a tradíciókat minden időben.