„A probléma az, hogy a legtöbb izraeli vezető… nem a közel-keleti valóságban él” – mondja Ajúb Kara izraeli-drúz politikus.
Novemberben a Haifa melletti Dalijat el-Karmelből származó 18 éves Tiran Fero megsérült egy közlekedési balesetben, miközben a Dzseninben tartózkodott, hogy megjavítsa a járművét. A kórházba került drúz fiatalt palesztin terroristák lekötötték az életfenntartó gépekről, majd elrabolták a holttestét.
„Az izraeli biztonsági erők erőfeszítései nyomán és a Palesztin Hatósággal egyeztetve mintegy 30 óra elteltével holttestét visszaadták” – közölte később az izraeli hadsereg.
Egy izraeli politkus szerint ez annak volt köszönhető, hogy az izraeli drúzok törzsi hadviselési taktikát alkalmaztak, hogy elérjék a drúz fiatalember holttestének visszaszolgáltatását a palesztinoktól, ami jelentősen különbözik azoktól a módszerektől, amelyet az izraeli kormány régóta követ a fogságban lévő katonák és a megölt izraeliek maradványainak hazahozatalára.
„Dzsenin közelében voltam, és üzeneteket küldtem a városban lévő palesztin kapcsolattartóknak, hogy ha bármi történik, és a holttestet nem adják vissza, az hatalmas problémává válhat a palesztinok számára a területünkön” – mondta a JNS-nek Ajúb Kara drúz volt kommunikációs miniszter és Likud képviselő.
Kara azzal érvelt, hogy a palesztinok elleni drúz fenyegetések döntő fontosságúak voltak a holttest mielőbbi kiadása szempontjából.
„Az utcán tüntető és az utakat elzáró drúz fiatalok azt az üzenetet közvetítették a palesztinoknak, hogy mi is képesek vagyunk palesztinokat ölni a városainkban. A palesztinok szerint a zsidók naivak, de a drúzok is az állam polgárai, és nem naivak”
– tette hozzá Kara.
Valóban, sok szakértő Fero holttestének szabadon bocsátását kevésbé az izraeli kormánynak a megoldásról való tárgyalásra irányuló erőfeszítéseinek, mint inkább a keményvonalas drúz taktikának tulajdonítja.
„A családi és törzsi szolidaritás kritikus értékek az arab társadalomban, a csoport becsületének védelmében történő gyors erőszakhoz való folyamodással együtt”
– mondták elemzők a JNS-nek.
A családok, klánok és törzsek a kollektív felelősség szerint védik meg tagjaikat más csoportok támadásaitól, ahol a csoport egy tagját ért támadás az összes tag elleni támadásnak minősül. Ily módon a palesztinok drúz fiatalember elleni támadása a drúz lakosság mozgósítását eredményezte. A törzsi hagyományok szerint az áldozat csoportja bosszút állhat a gyilkos törzsi csoportjának bármely tagján, amit a drúzok által a palesztinok ellen elkövetett erőszakról vagy erőszakkal való fenyegetésről szóló híradások is mutatják.
Kara elmondta, hogy ez a helyzet „hosszú idő óta először összehozta a drúz nemzet vezetőit”.
„Nyomást gyakoroltam az Öböl menti és arab államokra, és néhány vezető találkozott a Palesztin Hatósággal, míg mások Izrael kormányát sürgették, hogy találjanak megoldást” – magyarázta Kara. „Voltak diplomáciai erőfeszítések, és a kormány különböző utakon próbálkozott, de végül csak a drúz nemzet tudta ezt megtenni, mivel minden érintett szereplővel kapcsolatban állunk, és tudtuk, hogyan kell rájuk nyomást gyakorolni” – tette hozzá.
Kara szerint a Palesztin Hatóságnak nem tetszett a nyilvánosság, mivel „szörnyen rossz színben tüntette fel őket”. Így a drúzok minden oldalt arra kényszerítettek, hogy megoldást találjanak.
„Végül a nyomásgyakorlás kombinációja hozta meg az eredményt”
– mondta Kara.
Arra a kérdésre, hogy ez példát szolgáltat-e arra, hogyan kell viselkednie Izraelnek a túszhelyzetekben, vagy amikor palesztin terroristák izraeliek holttestét tartják fogva, Kara azt válaszolta, hogy döntő fontosságú, hogy azonnal, elsöprő erővel való fenyegetéssel válaszoljanak.
„Ha a válasz gyors és határozott, akkor az izraeli katonának vagy civilnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy kiszabadul, mielőtt nekik [a terroristáknak] lenne idejük elmenekülni és elrejtőzni” – érvelt.
„A probléma az, hogy a legtöbb izraeli vezető… nem a közel-keleti valóságban él, ami nagyon problematikus mindenki számára, aki nem muszlim”
– összegezte Kara a történet tanulságait.
Harold Rhode, az amerikai védelmi minisztérium iszlám ügyekkel foglalkozó, régóta dolgozó korábbi tanácsadója szerint Kara abban igaza van, hogy „az azonnali válaszlépés feltétlenül szükséges”.
„A drúzok muszlimok között nőnek fel, és tudják, hogyan kell bánni velük. Sokat tanulhatunk tőlük” – magyarázta.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.