Steinschneider Lilly, a lány, aki a repülés magyar királynője lett

Egykor a vállán hordozta őt a rajongó tömeg, majd kénytelen volt származása miatt Rómában átvészelni a háborút.

Steinschneider Lilly, aki a pesti izraelita anyakönyvben Ilkaként lett bejegyezve, 1891. január 13-án született Budapesten, a VI. kerület Nagy János utca 8. alatt. Apja Steinschneider Simon Bernát gyáros, anyja a cseh származású Wohl Irma. Lilly – apja révén – eredetileg izraelita vallású volt, ám 1913-ban, az 1868. LIII. törvénycikk betartásával keresztény hitre tért át. Ez a tény azonban nem hozott számára biztonságot a Harmadik Birodalom éveiben – olvasható a Múlt-kor oldalán.

Mikor az 1910-ben Budapesten rendezett nemzetközi repülőverseny alkalmából saját szemével győződhetett meg arról, hogy a repülés lehetséges, azonnal elhatározta: ha törik, ha szakad, belőle pilóta lesz.

Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye

A pilótatanfolyamon Karl Illnernél, a híres osztrák aviatikusnál tanult egy Etrich Taube típusú monoplánon. Sikereit nagy érdeklődés, a helyszínen pedig ováció kísérte. A két részből álló pilótavizsga második felét 1912. augusztus 15-én tette le.

Steinschneider Lilly kisasszony vizsgája és repülési tudománya sokakat lenyűgözött, sorra kapta a gratuláló leveleket, képeslapokat Magyarországról és külföldről egyaránt.

Első nyilvános felszállására 1912. október 6-án, Nagyváradon került sor. Földet érése után a mintegy kétezer fős ülő publikum elragadtatva éljenezte, és vállon vitte a hangárokhoz.

Az első világháború kitörése véget vetett a polgári repülés ígéretes éveinek. A fiatal nő a Vöröskereszt szolgálatában, ápolónőként teljesített szolgálatot a fronton a Monarchia keleti határánál, Lemberg környékén. 1915 nyarán a háború közepette kötött házasságot Bécsben a Tokióban japán anyától született Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheim gróffal.

Lilly férje csehországi lakóhelyére költözött, ahol a Klatovy melletti pobezovicei birtokon élt több mint húsz éven át.

1938-tól nehéz idők következtek a grófné számára. Lilly lányával együtt – zsidó származása és a növekvő náci veszély miatt – Rómába költözött, ahol sokat betegeskedett és nagyon szerény anyagi körülmények, nélkülözések közepette tengette életét.

Útlevelét mindig csak néhány hónappal hosszabbították meg a hatóságok, ami a kitoloncolás veszélyét jelentette Lilly számára.

A gróf ez idő alatt a náci párt híveként Berlinben tartózkodott, ott próbálta elintézni felesége olaszországi tartózkodásának meghosszabbítását. Lilly folyamatosan kérte férjét, hogy menjen el hozzájuk Olaszországba, és adja fel berlini lakását.

A grófné a háború vége felé visszaküldte Pixie-t a ronspergi birtokra, hogy ott megfelelő oktatásban részesülhessen. Bármennyire fájt is Lillynek a távollét a lányától, súlyos szívbetegsége, az állandó anyagi gondok, a megpróbáltatásoktól megtépázott idegrendszere arra kényszerítették, hogy feladja a gyermek nevelését és apja gondjaira bízza őt. Később a házaspár elvált.

Hogyan telt élete a háború után, arról nem sokat tudni. 1977-ben, 86 éves korában, Nizzában hunyt el.

A teljes cikk.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Robert Capával a fronton: Gerda Taro bátor élete

110 éve született Gerda Taro, akinek neve mind életében, mind halálában összefonódott Robert Capáéval. Hajdú Tímea írása. 

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.