A becslések szerint már több mint 100 hajót szereztek be a nyersolajszállításhoz.
Elemzők szerint Oroszország csendben több mint 100 öregedő tartályhajóból álló flottát gyűjtött össze, hogy segítségükkel ki tudja játszani az orosz olajértékesítésre vonatkozó nyugati szankciókat – adta hírül a Financial Times.
Sokan csak „árnyékflottának” nevezik az Kreml által vásárolt hajókat.
A kereskedők szerint az árnyékflotta csökkenteni fogja a nyugati intézkedések (árplafon, szankciók stb.) hatását, de nem fogja tudni teljesen megszüntetni azt.
Az FT szerint az EU és a G7 büntetőintézkedései várhatóan elvágják Moszkvát a globális olajszállítás nagy részétől, mivel nem lesznek majd olyan hajótársaságok, amelyek orosz olajat szállítanak, hacsak nem az árplafon-rendszer keretében adják el azt.
A lap emlékeztet, hogy az EU közölte, hogy minden olyan, nem uniós lobogó alatt közlekedő tartályhajó, amelyről kiderül, hogy megsértette az intézkedéseket, az 90 napra ki lesz tiltva a nyugati tengeri szolgáltatásokból. Ezt a lépést mind Görögország szorgalmazta, ahol a tartályhajó-üzemeltetők jelentős szerepet játszanak az orosz olaj szállításában – gyakran más országok lobogója alatt közlekedő hajókkal -, mind pedig az Egyesült Államok, amely megpróbálta így biztosítani, hogy az intézkedések ne jelentsenek indokolatlan terhet a világgazdaságra.
Oroszország azonban már korábban kijelentette, hogy nem fog üzletet kötni egyetlen olyan országgal sem, amely elfogadja az ár-plafont.
Az FT azt írja, hogy ehelyett a Kreml az új flottáját arra kívánja használni, hogy olyan országokba szállítson, mint India, Kína vagy Törökország.
A nagyrészt névtelen tankhajóvásárlások nyomon követhetők a nyilvántartásokban megjelenő névtelen vagy új vevők számának nagymértékű növekedése alapján.
„A hajók általában 12-15 évesek, és várhatóan a következő néhány évben selejtezésre kerülnek”
– mondta Anoop Singh, a Braemar kutatási részlegének vezetője.
„Ezek olyan vevők, amelyeket mi, mint régóta működő kereskedők, nem ismerünk” – mondta Singh. „Biztosak vagyunk abban, hogy ezeknek a hajóknak a többsége Oroszországba kerül.”
A cikk emlékeztet, hogy 2022-ben Oroszországhoz kötődő cégek a gyanú szerint akár 29 szupertankert – nagy nyersolajszállító hajót – vásároltak, amelyek mindegyike több mint 2 millió hordó szállítására alkalmas. Az orosz árnyékflotta továbbá valószínűleg 31 Suezmax méretű, egyenként körülbelül 1 millió hordó szállítására alkalmas tankerrel és 49 Aframax tankerrel is bővült, amelyek egyenként körülbelül 700 000 hordó szállítására képesek.
Andrej Kosztyin, az orosz állami tulajdonú VTB bank vezetője októberben megerősítette mindezt, amikor azt mondta, hogy az országnak
„legalább 16,2 milliárd dollárt kell költenie a tankerflottája bővítésére”.
„Az elmúlt hónapokban elég sok eladást láttunk meg nem nevezett vevőknek, és néhány héttel az eladás után sok ilyen tanker bukkant fel Oroszországban, hogy átvegye az első rakomány nyersolajat” – magyarázta Craig Kennedy, a Harvard Davis Center olajszakértője.
Kennedy szerint ugyanakkor kérdőjeles, hogy Moszkva a szupertankereket használni fogja-e, mivel azok túl nagyok ahhoz, hogy az orosz kikötőkben kössenek ki. Hozzátette továbbá azt is, hogy nem minden névtelen vagy ismeretlen vevők által vásárolt hajó mögött az oroszok állnak.
Az FT szerint Oroszország várhatóan továbbra is tankerhajóhiánnyal küzd majd, és 2023 első hónapjaiban nehézségekbe ütközhet, hogy fenntartsa exportszintjét, ami az elemzők szerint az árak emelkedését hozhatja.
A Braemar arra számít, hogy az orosz hiány napi 700 000 és 1,5 millió hordó között lesz. A Rystad becslése szerint Oroszországnak legalább még 60-70 tankerhajó kellene, hogy fenn tudja tartani az export-szintjét.
„Oroszországnak több mint 240 tankerhajóra van szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi exportja tovább folyjon”
– magyarázta az FT-nek Viktor Kurilov, a Rystad elemzője.
