Kikeresztelkedik a francia zsidók büszkesége

Gad Elmaleh az elmúlt két évtizedben a francia szórakoztatóipar egyik leghíresebb zsidója volt.

A marokkói bevándorlók fia, aki gyakran hivatkozott zsidó identitására a nagysikerű szkeccseiben, Cesar-díjra, az Oscar francia megfelelőjére jelölték, és kirándult az amerikai komédia világába is. További címlapokra került azzal, hogy gyermeke született egy monacói hercegnő lányától.

Egy olyan országban, ahol magas az antiszemitizmus aránya, sikere büszkeséget és vigaszt jelentett a francia zsidók számára.

Hétfőn azonban a színész a „Reste un peu” („Maradj egy kicsit”) című új önéletrajzi filmjét népszerűsítő televíziós interjúban azt mondta, hogy áttér a katolikus hitre.

Az új filmben, amelynek premierje a jövő héten lesz Franciaországban, Elmaleh valódi édesanyja és édesapja, Regine és David saját magukat alakítják. A szülei nem túl boldogok a döntése miatt, de úgy döntöttek, hogy „mindenképpen támogatnak” – mondta a France 2 „Quelle Epoque” című talk show-jában.

„Bár, ha megkérdezed őket, hogy mi van velem, valószínűleg azt fogják mondani, hogy ‘valamin dolgozik mostanában, de nem egészen 100%-as most ezzel'”

– mondta Elmaleh.

Kitérését misztikusan azzal magyarázza, hogy „Szűz Mária a szárnyai alá vett”.

„Fokozatosan fordultam hozzá, és elkezdtem kérni, hogy segítsen nekem, különösen a fellépések előtt”

– mondta.

Kilencvenhárom éve született Ruttkai Éva

1944-ben a még tinédzser Ruttkai Éva a Skót Misszió iskolájában lelt védelemre, majd Eőry Kató színésznő mentette meg a deportálástól. 

Az 51 éves Elmaleh felidézte, hogy gyermekként félt templomba menni, amikor Casablancában nőtt fel. Szüleivel 17 éves korában Kanadába költözött, onnan pedig az 1990-es években Párizsba.

„Teljesen tilos volt. Apám mondta nekem: Látod ezt az épületet? Oda nem léphetsz be”

– mondta.

Elmaleh, aki több évig az Egyesült Államokban élt, amíg nemrég visszatért Franciaországba,

2007-ben a TF1 televíziós csatorna nézői az év legviccesebb emberének választották.

Édesanyja kevésbé volt megértő, amikor először mesélt neki hitváltásáról.

Azt mondta nekem: „Istent váltasz, tehát akár szülőt is válthatsz”

– emlékezett vissza a beszélgetésre, amely a forgatókönyvbe és a filmbe is bekerült. Ezek a szavak „nagyon hatásosak voltak, nagyon keményen megütöttek” – mondta Elmaleh.

„De itt van a dolog, amit én is elmagyaráztam neki: Nem változtatom meg az isteneket. Még mindig ugyanabban az Istenben hiszek”.

Elmaleh bejelentésére vegyes reakciókat váltott ki. Egyes rajongók, köztük zsidók, a Twitteren gratuláltak neki, amiért bátran és teljes mértékben követi a spirituális utat, míg mások szidták. Néhányan szkeptikusan reagáltak az előadóval szemben.

„Ez nyilván csak egy vicc”

írta a Twitteren Pierre-Ange Zalcberg, egy franciaországi véradást támogató egyesület ügyvédje.

Alain Jakubowicz, a LICRA antirasszista csoport korábbi elnöke, aki zsidó, kérdés formájában fejezte ki zavarát.

„Hogyan lehet egy egotripből sikeres filmet készíteni?”

tweetelte Elmaleh kitéréséről.

A csökkenő francia antiszemitizmus esete az alacsonyan lógó gyümölccsel

Fontos látni, hogy az antiszemita esetek száma az elmúlt húsz évben viszonylag magas átlag mellett erőteljesen fluktuált Franciaországban. Soós Eszter Petronella elemzése.