Lapid nem zárja ki az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget

A Ynet orosz nyelvű testvérlapjának adott interjújában az izraeli miniszterelnök szerint a zsidó állam „minden héten helyzetfelmérést végez, hogy megvizsgálja, miben tud még segíteni”; hozzátéve, hogy igazságtalannak gondolja az Izraelt ért túlzó urkán kritikát mondván, hogy az nem segít eleget: „nem látom azt sem, hogy a brit légierő oroszokat bombázna”.

Jair Lapid miniszterelnök csütörtökön az ukrajnai konfliktus kapcsán az izraeli biztonsági érdekek fenntartása és a történelem jó oldalán való állás közötti zsonglőrködés kihívásaival foglalkozott, és kijelentette, hogy nem zárja ki, hogy a jövőben katonai segítséget nyújtson a háború sújtotta országnak.

Az ügyvezető miniszterelnök azt mondta, hogy Izrael „a Nyugat mellett áll” Ukrajna támogatásában, amely február óta háborúban áll Oroszországgal.

„Izrael az ukrajnai orosz invázió kezdetétől fogva oldalt választott, ne kételkedjen ebben senki”

– hívta fel a figyelmet Lapid.

„Mindenben támogatjuk Ukrajnát” – folytatta. „Izrael az egyetlen ország, amely tábori kórházat nyitott ott, továbbra is folyamatosan humanitárius segélyt küldünk.

„Ugyanakkor miniszterelnökként Izrael Állam stratégiai érdekeit kell figyelembe vennem. Ez a kombináció – Izrael biztonsági érdekeinek fenntartása és a történelem jó oldalán állni – nagyon bonyolult. Minden héten helyzetértékelést végzünk, és megvizsgáljuk, miben tudunk még segíteni”.

Lapid hozzátette, hogy Izraelt nagyon „aggasztja” Irán állítólagos részvétele a háborúban és az orosz-iráni kapcsolatok erősödése.

Azokra a megjegyzésekre, amelyek Kijev elégedetlenségére vonatkoztak, amiért Izrael állítólag nem nyújtott támogatást a háború alatt, Lapid azt mondta, hogy „meg tudja érteni”.

Végre valami jó hír: Megkezdődött az izraeli földgáz kitermelése Karishnál

Az Energean ügyfeleinek történő gázértékesítés várhatóan a következő napokban kezdődik meg.

„Nehéz és véres háborút vívnak. Civileket veszítenek, és folyamatosan újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel ott. Hatalmas bajban vannak, és ez néha úgy jön le, hogy dühösek a barátaikra”.

Lapid azonban hozzátette, hogy

Ukrajnának „azokra kell haragudnia, akik megérdemlik, és nem azokra, akik segíteni próbálnak, még akkor is, ha úgy gondolja, hogy nem segítenek eleget”.

„Minden ország a saját nemzetbiztonsági szempontjait veszi figyelembe. A helyzet az, hogy nem látjuk azt sem, hogy a brit légierő orosz erőket bombázna”.

A vitatott kérdéssel kapcsolatban, miszerint Izrael nemrég bejelentette, hogy nem szállít katonai felszerelést Ukrajnának, Lapid azt mondta, hogy

„nem zárja ki ezt a lehetőséget”, hozzátéve, hogy Izrael és Moszkva – és a világ többi része – kapcsolatai drasztikus fordulatot vettek.

Lapid ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán szövetségesek közül gyakorlatilag csak Izraelnek van határa egy orosz proxyval, Szíriával.

„Erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy nemzetbiztonsági érdekeink vannak. De Oroszország és a nyugati világ kapcsolatai megváltoztak, és nem a jó irányba. Ezért kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy ez a háború véget érjen, és a helyzet ne eszkalálódjon”

– mondta.

Amit a jövő heti izraeli választásokról tudni érdemes

Az izraeli pártokat bemutató sorozatunk első elemeként elmagyarázzuk pontosan milyen kérdések izgatják leginkább a három és fél éven belül ötödszörre urnák elé járuló szavazókat.