Moszkva Teheránnal való katonai együttműködése valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy Oroszország segíti Iránt nukleáris programjának fejlesztésében – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint Izrael megakadályozhatta volna a két ország bimbózó szövetségét.
„Nyolc hónapos totális háború alatt Oroszország közel 4500 rakétát vetett be ellenünk. És a rakétakészletük egyre fogy. Ezért Oroszország más országokban keresett megfizethető fegyvereket, hogy folytathassa a terrort. Iránban találta meg őket”
– mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés becslései szerint Oroszország mintegy 2000 Shahed drónt rendelt Teherántól.
„Lenne egy kérdésem önhöz: Ön szerint Oroszország hogyan fizet Iránnak ezért? Iránt csak a pénz érdekli? Valószínűleg egyáltalán nem a pénz, hanem az iráni atomprogramhoz nyújtott orosz segítség. Valószínűleg pontosan ez a szövetségük értelme. És ez a szövetségük egyszerűen nem jött volna létre, ha az önök politikusai annak idején csak egy döntést hoztak volna: azt a döntést, amit mi kértünk”.”
Ukrajna az orosz invázió februári kezdete óta kér izraeli katonai segítséget.
„Ha azonnal biztosítottuk volna az égboltunkat, amikor szembesültünk a rakéta- és drónfenyegetéssel, akkor Oroszországnak most nem is lenne indítéka arra, hogy Iránhoz menjen, és felajánljon neki valamit a terrorban való segítségért cserébe”
– mondta.
Zelenszkij felszólította a zsidó államot, hogy „cselekedjen együtt” a Kijevet felfegyverző nyugati demokráciákkal.
Izrael biztonsági kabinetje többször ellenezte Ukrajna felfegyverzését, azzal érvelve, hogy Moszkva feldühítése veszélyeztetheti az Izraeli Védelmi Erők cselekvési szabadságát Szíriában, ahol az orosz erők félreálltak és engedélyezték az iráni célpontok elleni légicsapásokat.
Az izraeli aggodalmakkal szemben Zelenszkij hétfőn azt mondta, hogy
„az orosz jelenlét Szíriában jelentősen csökkent, hála a honvédjeinknek, akik legyőzik a megszállókat. De sajnos nincs saját Vaskupolánk”
– tette hozzá, utalva a rövid hatótávolságú rakéták elleni izraeli védelmi rendszerre.
Múlt kedden Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalosan légvédelmi rendszereket és kiképzést kért az izraeli külügyminisztériumtól. Megjegyezte, hogy Irán kihasználná a lehetőséget, hogy fegyverrendszereit Európában telepítse, hogy finomítsa képességeiket, és ezeket később Izrael ellen fordíthatná.
Izrael azonban világossá tette, hogy nem fog katonai segítséget küldeni,
Beni Ganz védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy „nem adunk el fegyvereket Ukrajnának”.
Egy hétfői telefonbeszélgetésen Ganz megismételte ukrán kollégájának, Olekszij Reznyikovnak, hogy
„az Izrael Állam előtt álló műveleti korlátok miatt Izrael nem fog fegyverrendszereket szállítani Ukrajnának.”
A miniszterek azonban megállapodtak abban, hogy szakmai párbeszédet folytatnak annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát a légi fenyegetések elleni polgári figyelmeztető rendszer kifejlesztésében – közölte Ganz hivatala.
A kormány egyetlen tagja, aki fegyverek Ukrajnába küldésére szólított fel, Nachman Shai diaszpóraügyi miniszter. Nemrég azt tweetelte, hogy
„az ukrán városok elleni [legutóbbi] barbár támadások láttán itt az ideje, hogy hazánk világos erkölcsi álláspontot foglaljon el, és gyakorlati lépésekkel támogassa [Kijevet], beleértve a védelmi fegyverek adását a békés lakosság védelmére”.
Ukrajna felvette a kapcsolatot európai és egyesült államokbeli zsidó szervezetekkel annak az erőfeszítésnek a részeként, hogy a világ zsidóságát megnyerje annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre, hogy vessen véget önmaga által előírt semlegességének. A Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató megbízásából a múlt héten végzett közvélemény-kutatás szerint azonban
az izraeliek 41 százaléka továbbra is ellenzi Ukrajna felfegyverzését, 21 százalék támogatja egy ilyen lépést, 38 százalék pedig bizonytalan.
Megköszönve a Haaretznek, hogy átadta neki a 2022-es demokrácia-díjat, Zelenszkij azt mondta, hogy bár nagyra értékeli a támogatást,
„nem lenne itt az ideje, hogy az állam is megválassza, hogy kivel van?”. A demokratikus világgal van-e, amely vállt vállnak vetve harcol a létét fenyegető egzisztenciális fenyegetés ellen? Vagy azokkal, akik szemet hunynak az orosz terror felett, még akkor is, ha a terror folytatásának ára a globális biztonság teljes megsemmisítése?”.
