Dovid Zaklikowski haszid könyvkiadó alig várta, hogy legújabb kiadványát – egy Szovjetunióból az Egyesült Államokba bevándorolt zsidó nő memoárját – kinyomtassák és elszállítsák a megrendelőknek.
Úgy tűnt, minden a terv szerint halad. Augusztus közepén egy kínai nyomda, amellyel rendszeresen együtt dolgozott, közölte Zaklikowskival, hogy a helyi kormány cenzúrája jóváhagyta a „Cleveland királynője” tartalmát, és hogy a munkát valószínűleg kevesebb mint egy hónap alatt befejezik.
Néhány nappal később azonban a hongkongi székhelyű 1010 Printing képviselője tájékoztatta Zaklikowskit, hogy a könyvet az ukrajnai háborúra hivatkozva további felülvizsgálatra elküldik a kínai nemzeti cenzúraügynökségnek.
„Tekintettel az Oroszország és Ukrajna közötti jelenlegi konfliktusra, a könyvet további jóváhagyásra kell felterjeszteni, ami 15 napot vesz igénybe”
– közölte a 1010 Printing képviselője Zaklikowskival e-mailben.
Majdnem egy hónappal később a kínai Sajtó és Kiadói Főigazgatóság meghozta végleges döntését a „The Queen of Cleveland” című könyvről, amely a 2019-ben 96 évesen elhunyt Shula Kazen memoárja, amely a szovjet kommunista uralom alatt zsidóként való élet kihívásairól szól.
„Sajnos ennek a könyvnek a kinyomtatását nem engedélyezték Kínában, mivel kommunistaellenes szövegeket tartalmaz.”
– közölte Zaklikowski-val e-mailben az 1010 Printing egyik képviselője.
„Most az egyetlen lehetőség a Kínán kívüli nyomtatás”.
Az elutasítás ritka betekintést nyújt a nyugati könyvgyártás, a szólásszabadság kínai korlátozásai és a geopolitika ütközésébe.
Minden Kínában nyomtatott vagy bármilyen médiumban kiadott tartalomnak meg kell szereznie a Kínai Közösségi Párt által ellenőrzött kormány jóváhagyását, még akkor is, ha – mint ebben az esetben – a könyv angol nyelvű, és külföldön történő terjesztésre szánják.
Úgy tűnik, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, amelyben Kína Oroszország egyetlen jelentős támogatója a világon, kaszkádszerűen hatott egy amerikai zsidó olvasóknak szánt könyvre.
Zaklikowskit meglepte az elutasítás, de elmondása szerint a lépés csak megerősíteni látszik a „Cleveland királynője” elbeszélésének igazságtartalmát.
„Úgy tűnik, hogy még [Kazen] 2019-ben bekövetkezett halála után is harcolnak a kommunisták az üzenete ellen, és a cenzor nem hajlandó kinyomtatni a diadalmas üzenetét”
– mondta Zaklikowski.
A „The Queen of Cleveland” részletezi, hogy Kazen apját letartóztatták, mert rituális körülmetélésekben segített, és őrizetbe vétele közben meghalt. A könyv arról is beszámol, hogy Kazen hogyan találta meg a vallási szabadságot és az anyagi jólétet, amikor elhagyta a Szovjetuniót és Ohióba költözött, ami lehetővé tette számára, hogy másokon segítsen. Jócselekedeteivel központi helyet vívott ki magának a közösségben, és a könyv címéhez használt becenevet.
A szovjet üldöztetéssel szembeni kitartás olyan téma, amellyel Zaklikowski kiadója, a Hasidic Archives gyakran foglalkozik, mert rezonál célközönségére a chábád közösségben és a tágabb zsidó világban. A 2021-ben adták ki a Gulág-életem: Egy szovjet fogoly történetei, ez év elején pedig a „Lövészárkokban: Történetek az oroszországi zsidó élet frontvonaláról” című könyvet.
Zaklikowski szerint a könyvek nyomtatásának Kínában van értelme, mert a helyi nyomdaipar jó minőségű papírt és kötést biztosít jó áron. És korábban soha nem volt gondja a kormányzati cenzorokkal.
Nem világos pontosan, hogy ezt a könyvet miért ítélték „antikommunistának”, míg más, hasonló témájú könyveket nem, de a nyomdásznak a közelmúltbeli geopolitikai fejleményekre való hivatkozása némi kontextust ad. Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban elrendelte Ukrajna lerohanását, Oroszország elszigetelődött a világ nagy részétől, és számos kormány megszakította diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait.
A kínai kormány fontos kivételt jelentett, mivel a konfliktusért a Nyugatot tette felelőssé, és felajánlotta, hogy a kereskedelem növelésével támogatja az orosz gazdaságot.
„A jelenlegi konfliktus érzékenyebbé teszi az Oroszországgal kapcsolatos témákat”
– mondta Rose Luqiu, a Hongkongi Baptista Egyetem újságíró professzora.
„Ez arra késztette a helyi tisztviselőket, hogy az ellenőrzés szigorításával elkerüljék a politikai hibákat, inkább lemondanak az ellenőrzési jogkörükről, és a döntéseket felettesükre bízzák.”
És bár sok nyugati kiadó nyomtat Kínában, Zaklikowskihoz hasonlóan nem mindegyikük hajlandó ellenállni a cenzúrának, vagy beszélni róla.
Az év elején például a Financial Times arról számolt be, hogy két brit kiadó megváltoztatta a könyvek tartalmát, hogy megnyugtassa a kínai cenzorokat. A könyvekből eltávolították a Tajvanról szóló részeket, egy olyan országról, amelynek kormányát Kína illegitimnek tartja, és a disszidens kínai művészre, Aj Vej-vejre való utalást is.
2017-ben pedig két tudományos kiadó, a Springer Nature és a Cambridge University Press is behódolt Peking szólásszabadságra vonatkozó korlátozásainak, és több ezer, a szenzációval kapcsolatos cikket cenzúrázott.
