Az Európai Bizottság szerdán (szeptember 28-án) egy nem hivatalos dokumentumot küldött az uniós országoknak, hogy ötleteket vázoljon fel az európai gázár-emelkedés hatásainak enyhítésére, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a nagyobb gázpiaci beavatkozások kockázatokkal járnak – írja az Euractiv.
2021 óta az Oroszországból érkező gázáramlás megszakadása és a globális hiány miatt a gázárak az egekbe szöktek az EU-ban, ami a villamosenergia-piacra is átgyűrűzött, és nagy fogyasztói számlákat eredményezett.
Erre válaszul egyes uniós országok azt szorgalmazták, hogy az EU szabjon felső határt a gázáraknak.
Ezen a héten 15 uniós ország – Belgium, Bulgária, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Olaszország – felszólította Brüsszelt, hogy az energiaügyi miniszterek pénteki (szeptember 30-i) rendkívüli ülésén tegyen javaslatot a gázárak korlátozására.
Az uniós országoknak szerda este megküldött nem hivatalos dokumentumban azonban az Európai Bizottság arra is figyelmeztet, hogy a nagykereskedelmi gázár felső korlátozása károsíthatja Európa azon képességét, hogy a globális piacokon gázt vásároljon, rendkívül költséges lenne, és csökkentené a kereslet csökkentésére irányuló ösztönzőket.
„A plafon megfelelő szintjének meghatározása a belső és a globális piaci dinamika miatt kihívást jelentő feladat lenne, és az ellátás biztonsága szempontjából kockázatokat hordozna magában” – olvasható a nem hivatalos dokumentumban.
„Ezen túlmenően a harmadik országok kínálatából eredő ellátási zavarok kiváltásának kockázata nagyobb egy általános nagykereskedelmi árplafon esetében, mint a csővezetékes gázimportra vonatkozó árplafon esetében”.”
Brüsszel több lehetőséget is felvázol a magas gázárak kezelésére.
Ismét az orosz gázimport – amely jelenleg az EU gázellátásának 9%-át teszi ki – korlátozását szorgalmazza, mondván, hogy Oroszország „még mindig hasznot húz a magas árakból”, és a korlátozás korlátozná a Kreml energiából származó bevételeit, és csökkentené az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségét.
Az uniós országok azonban – különösen azok, amelyek még mindig nagymértékben függnek a közép- és kelet-európai orosz gázáramlásoktól – ellenzik ezt az intézkedést, mivel attól tartanak, hogy az ahhoz vezetne, hogy Oroszország teljesen elzárná a csapokat.
Egyesek azt is megkérdőjelezik, hogy ez mennyire lenne hatékony, tekintve, hogy Oroszország már 80%-kal csökkentette az Európába irányuló szállítását.
Mások azzal érvelnek, hogy ez inkább szankció, mint vészintézkedés, és az összes uniós országnak bele kellene egyeznie. Ez arra késztethet egyeseket, nevezetesen Magyarországot, hogy megpróbálják megakadályozni.
Az Európai Bizottság kijelentette, hogy kész megvitatni egy olyan ideiglenes uniós keretrendszer kidolgozását, amely korlátozná a magas gázáraknak a villamosenergia-árakra gyakorolt hatását.
Ennek egyik lehetséges ötlete az lehetne, hogy a villamosenergia-termelés árát „olyan szinten maximalizálják, amely segít csökkenteni a villamosenergia-árakat anélkül, hogy a gázfogyasztás általános növekedéséhez vezetne”.
A tényleges költségek és a fogyasztói számlák közötti különbséget az uniós országok villamosenergia-rendszere fedezné.
Ez hasonló lenne a Spanyolországban és Portugáliában jelenleg alkalmazott árplafonhoz. Bár az intézkedés előnyös a fogyasztók számára, a gázfogyasztás ösztönzésére irányuló javaslattal kapcsolatban vannak problémák.
További elképzelések között szerepel a „megbízható ellátó partnerekkel” való együttműködés, hogy „közös megegyezés” szülessen az árak csökkentéséről, valamint egy új, „tranzakciókon alapuló LNG referenciaérték”, amely a pontosabb árképzést ösztönözné.
Fotó: EPA/CHRISTOPHE PETIT TESSON
