Lauder szerint Izrael választási rendszere a katasztrófa biztos receptje

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Lauder felszólította Isaac Herzog elnököt, hogy hozzon létre egy kétpárti bizottságot, amely a demokrácia, a választások és a kormányzás területén jártas személyekből áll.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és a Jerusalem Post konferencia elnöke szerint Izrael jelenlegi választási rendszere „a katasztrófa receptje”, mivel egyetlen kis politikai frakció képes megbuktatni egy kormányt

A New Yorkban megrendezett Jerusalem Post konferencián Lauder arra hivatkozva, hogy Izraelben az elmúlt három évben öt választást tartottak, azt mondta, hogy a jelenlegi rendszer, amelyben az izraeliek egyenlően oszlanak meg jobb- és baloldal között, szinte biztosan garantálja, hogy a mostani, november 1-jén tartandó választást hamarosan újabb választás követi.

Az izraeli politikai rendszer eredendően instabil volta  nem előnyös az ország számára, és a katasztrófa receptje. „Egyetlen ország, egyetlen vállalkozás, egyetlen szervezet – semmi sem tud megfelelően működni, ami bármilyen csoport által zsarolható”

– mondta Lauder.

Lauder humorosan megjegyezte:

„Vannak, akiknek lefekvéskor birkákat kell számolniuk, hogy könnyebben elaludjanak. Ma egy izraeli miniszterelnöknek a Knesszet tagjait kell megszámolnia: „59, 60, 61″, majd reggel újra meg kell számolni őket, hogy tudja, aznap bemegy-e a hivatalba”.”

Lauder felvetette, hogy az izraeli választási rendszer kontraproduktív és megfojtja a kreativitást.

„Az Izraelt fenyegető veszélyek mellett — különösen Irán részéről — nem engedheti meg magának, hogy most instabilnak lássák. A legtöbb embernek világszerte a fejét kell vakargatnia minden alkalommal, amikor az izraeliek újra szavazni mennek – nem tudják elképzelni, hogyan működhet egy demokrácia ilyen állandó felfordulás mellett”.

Orbán Viktor a Zsidó Világkongresszus elnökével tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délután a Karmelita kolostorban fogadta Ronald S. Laudert, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnökét.

Lauder felszólította Isaac Herzog elnököt, hogy ahelyett, hogy a jelenlegi rendszer folytatódna a végtelenségig,  hozzon létre egy kétpárti bizottságot, amely a demokrácia, a választások és a kormányzás területén jártas személyekből áll, hogy hozzon létre egy új rendszert, amely – szavai szerint – „végre kihúzza Izraelt ebből a zűrzavarból”.

Egy négyéves ciklusra megválasztott izraeli miniszterelnök a minisztereket nem politikai kapcsolataik, hanem szakértelmük és minisztériumi ismereteik alapján nevezhetné ki.

– mondta Lauder, és hozzátette:

„El tudnak képzelni egy olyan közlekedési minisztert, aki valóban ért a vonatokhoz, hidakhoz és autópályákhoz? Egy pénzügyminisztert, aki ért a gazdasághoz? Egy külügyminisztert, aki a világ minden táján szolgált már nagykövetségeken? Ez garantálná a stabilitást” –

Lauder felvetette, hogy Izrael jövője szempontjából semmi sem fontosabb, mint a választási rendszer megújítása, és hozzátette:

„Ahogy Theodore Herzl mondta: „Ha akarjátok, nem mese”.

Ronald Lauder nagyon kiakadt a lengyelekre

„A lengyel parlament eme botrányos, és teljesen indokolatlan cselekedete megkérdőjelezi saját elkötelezettségemet, és az amerikai-lengyel kapcsolatok jövőjét” – fakadt ki a Zsidó Világkongresszus elnöke.

“Lauder szerint Izrael választási rendszere a katasztrófa biztos receptje” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Talán egy 3-4%-os belépési küszöb, ha az így elveszett szavazatokat a (két) legnagyobb párt kapná, már elég is lenne.

  2. Laudernek ebben az egyben bizonyosan igaza van. Én továbbra is a 100+20 rendszert javasolnám, avagy Izrael 100 választói kerületre (pontosabban választói központra) való felosztását, egy 20 mandátumos pártkompenzációs listával karöltve. Ez megtartaná a jelenlegi Kneszet 120 mandátumos struktúráját, és ennél többre egy ekkora országnak nincs is igazán szüksége.

    A gerrymandering elkerülése végett az alábbi megoldást javasolnám:
    – a jelenlegi felosztás alapján minden régió legnagyobb városaiban, illetve Tel-Aviv és Jeruzsálem esetében kerületenként létre kellene hozni választási központokat, országos szinten összesen 100 darabot
    – egy-egy központba legfeljebb az aktuális népesség egy század része regisztrálhatna, így minden központ közel azonos nagyságú elektorátussal rendelkezne (technikailag ez a szám valahol az 1/110-ed és az 1/90-ed között mozogna, jelenleg kb 84-103 ezer fő között)
    – minden izraeli állampolgár, aki választásra jogosult, és rendelkezik helyi állandó lakcímmel, az regisztrálhat a hozzá legközelebb eső választási központok egyikébe
    – jelentkezni lehetne online, postai úton, személyesen, stb…

    – a legegyszerűbb esetben minden ilyen választási körzet rendelkezne egy sugárral (légvonal), így minden szavazópolgár kiválaszthatja azon pontok valamelyikét, amelyikbe ő állandó lakcím alapján beleesik (átlagosan lenne kb. 3 ilyen pont)
    Ahelyett tehát, hogy bizottságok vagy programok döntenék el, hogy ki melyik elektorátusba tartozik, az emberek demokratikus jogaikkal élve kiválaszthatnák azt, hogy melyik választási központban szeretnék leadni a voksukat. A végén persze országos szinten is összesítenék a szavazatokat, és minden olyan párt, amelyik legalább 5%-ot elért, az kapna legalább 1 mandátumot a kompenzációs listából, így a maradék 20 mandátumot is szétosztanák a top 5-7 párt között.

    Ez a rendszer óhatatlanul két, (nagy)párt felé terelné az elektorátust (a Likud és az aktuális balközép párt), míg a kis pártok száma (és zsarolási potenciálja) ebben a rendszerben nagymértékben lecsökkenne. A területeken élők úgyszintén szavaznának, a hozzájuk legközelebb eső (elsősorban jeruzsálemi) választási központokban.

    Megj.:
    – egy-egy választási központ több körzetből is állhat, tehát ezek nem egy adott ponton gyűjtenék be a szavazatokat a választás napján
    – ugyanakkor az adott központban összesítenék a szavazatokat, hogy egyértelműen meg lehessen határozni azt, hogy melyik képviselő nyerte el a mandátumot
    – kétfordulós választás esetén a regisztrációt egybe lehetne kötni az „aláírásgyűjtéssel”, avagy az első fordulóval, így élőben, a választás napján már csak a két legnépszerűbb képviselő egyikére lehetne szavazni
    – mivel egyes központok környékén nagyobb a népsűrűség, így érdemes lehet (pl. egy 6 hétig tartó regisztrációs időszak esetében) felosztani a felső limitet (pl. adott hét 3. napján ha egyik központ betelik, akkor úgy abba a központba már nem lehetne regisztrálni, csak a soron következő hét elején… így nem alakulnának ki óriási különbségek a központokba regisztráltak száma között)
    – szintén egyértelmű, hogy a különböző regisztrációs módszerek miatt a limitet több felé kell osztani (online, postai, személyes… ezek mind, együttesen a felső limit alatt kell hogy maradjanak)