Németország bocsánatot kér azért, hogy megtörténhetett az 1972-es müncheni olimpián az izraeli csapat ellen elkövetett terrortámadás – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő hétfőn a 11 izraeli állampolgár halálát okozó támadás ötvenedik évfordulójára rendezett emlékünnepségen.
A szövetségi elnök a túszdráma utolsó helyszínén, a München melletti Fürstenfeldbruck légitámaszponton tartott megemlékezésen kiemelte, hogy a Fekete Szeptember palesztin terrorszervezet támadása háromszoros kudarc Németországnak.
Az első, hogy nem volt megfelelő az olimpia „biztonsági koncepciója”, a második, hogy megtörténhetett a támadás, a harmadik pedig, hogy az ügy kezelését német részről a feldolgozás helyett „a hallgatás, az elfojtás és a felejtés” jellemezte
– mondta. Kifejtette:
Izrael a Németország iránti bizalmát is kifejezte azzal, hogy alig néhány évtizeddel a náci diktatúra után részt vett a német földön rendezett nyári olimpián, nemzeti csapatának tagjai között holokauszttúlélőkkel, de a házigazdák nem voltak méltók erre a bizalomra, mert a kudarcos felkészülés miatt nem tudták megakadályozni a merényletet.
Hozzátette:
Németország békés, barátságos demokráciaként akarta megmutatni magát a nemzetközi közösség előtt a müncheni olimpián, amelyet azonban a terroristák „a zsidógyűlölet és az erőszak nemzetközi színterévé tettek”.
A szembenézés, a feldolgozás elmaradása miatt öt évtizedig tartott, mire sikerült megállapodni az áldozatok jóvátételt követelő hozzátartozóival
– utalt az államfő az évforduló előtti napokban véglegesített megegyezésre, miszerint Németország 28 millió eurót fizet az izraeli áldozatok rokonainak.
Így is sok még a nyitott kérdés, egyebek között nem tudni, hogy az elfogott palesztin terroristák pontosan milyen kapcsolatban álltak németországi szélsőségesekkel, és miért toloncolták ki őket a hatóságok feltűnően gyorsan
– tette hozzá Frank-Walter Steinmeier.
Bejelentette, hogy az ügy feltárására történészekből álló német-izraeli munkacsoportot alakítottak. Aláhúzta, hogy
a terroristák nem Németországból származtak, és a felelősség a palesztin elkövetőket és líbiai segítőiket terheli.
Megjegyezte:
keserű tapasztalat, hogy palesztin és líbiai részről egyetlen politikai tisztségviselő sem fejezte ki sajnálatát a történtek miatt, vagy együttérzését az áldozatok hozzátartozóival.
Mindez nem menti fel Németországot, hiszen házigazdaként gondoskodnia kellett volna az olimpiai játékok biztonságáról
– mondta Frank-Walter Steinmeier. A tanulságok között kiemelte, hogy
a szabadság és a biztonság között nem ellentét feszül, hanem kölcsönös függőségi kötelék, ezért a demokráciának képesnek kell lennie az önvédelemre. A szabadságra épülő társadalom ugyan nem tud teljes védelmet biztosítani a terrortámadásokkal szemben, de törekedni kell erre, „ébernek kell lennünk a demokrácia belső és külső ellenségeivel szemben”, mert „olyan korban élünk, amelyben a liberális demokráciát egyre inkább támadják belülről és kívülről egyaránt”
– mondta Frank-Walter Steinmeier.
Markus Söder bajor miniszterelnök is bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól. Mint mondta,
Bajorország tartomány nevében bocsánatot kér a „hibákért és mulasztásokért”, és azért is, hogy évtizedekig elhúzódott a nyílt párbeszéd megindítása és az áldozatok hozzátartozóinak méltó kárpótlása.
Jichák Herzog izraeli államfő – aki vasárnap érkezett háromnapos hivatalos németországi látogatásra – bátornak és történelmi jelentőségűnek nevezte Frank-Walter Steinmeier beszédét, és egész Németországnak köszöntetet mondott a terrortámadás ügyének feldolgozása iránti elkötelezettségéért. Mint mondta, Izrael számára a merénylet „nemzeti katasztrófa”, amelyet öt évtized alatt sem hevert ki, ezért is kiemelten fontos a tényfeltárás, különösen a közös történészcsoport munkája.
A palesztin terroristák 1972. szeptember 5-én a müncheni olimpiai parkban megtámadták az izraeli csapat szállását, két sportolót lelőttek, kilencet túszul ejtettek, és elbarikádozták magukat. Izraelben fogva tartott palesztin terroristák és Németországban fogva tartott német szélsőbaloldali terroristák szabadon bocsátását követelték. A terrorelhárításban tapasztalatlan német hatóságok túszmentő akciója nem sikerült, a rosszul kivitelezett művelet végére meghalt valamennyi sportoló, öt terrorista és egy német rendőr. A túszdráma után – a modern olimpiák történetében első alkalommal – a játékokat egy napra felfüggesztették.
