Kevesen gondolták, hogy a háború után hat hónappal így fog állni a helyzet – írja a The Economist.
„Az orosz gazdaság még normális időkben is olyan átlátható, mint egy szibériai hóvihar – és ezek nem normális idők”
– olvasható a The Economist cikkében.
A lap megjegyzi, hogy Oroszország ukrajnai inváziója óta az Orosz Központi Bank és a Roszsztat, a hivatalos statisztikai hivatal leállította az adatok közzétételét a kereskedelemtől a beruházásokig mindenről; sokan megkérdőjelezik a még mindig megjelenő számok megbízhatóságát.
A hóviharban heves vita bontakozott ki arról, hogyan teljesít az orosz gazdaság.
A Yale Egyetem öt kutatójának nemrégiben megjelent, széles körű figyelmet kiváltó tanulmánya szerint a nyugati cégek távozása, valamint a szankciók „megnyomorítják” az ország gazdaságágát.
„A Putyin által kiválasztott statisztikákat aztán gondatlanul trombitálják a médiában, és jó szándékú, de gondatlan szakértők tömegei használják fel a Kreml számára túlzottan, irreálisan kedvező előrejelzések készítéséhez”
– állítják a kutatók.
Mások kevésbé borúlátóak.
„A gazdaság nem fog összeomlani”
– írta Chris Weafer, híres Oroszország-szakértő egy nemrég megjelent tanulmányában.
Mégis akkor hol van az igazság?
A cikk szerint miután Oroszország megszállta Ukrajnát, gazdasága szabadesésbe került. A rubel több mint negyedét veszítette értékének a dollárral szemben. A tőzsde összeomlott, a szabályozó hatóságok kénytelenek voltak felfüggeszteni a kereskedést. A nyugati vállalatok százával vonultak ki Oroszországból, vagy tettek erre ígéretet, miközben kormányaik szankciókat léptettek életbe.
Az elemzők egy hónapon belül 2,5%-os növekedésről közel 10%-os visszaesésre módosították a 2022-es orosz GDP-re vonatkozó előrejelzésüket.
A tavaszi masszív kamatemelések, amelyek célja az összeomló rubel stabilizálása volt, valamint a külföldi vállalkozások kivonulása recesszióba taszította a gazdaságot. A második negyedévben a hivatalos adatok szerint a GDP 4%-kal csökkent az előző évhez képest. Sokan, különösen a képzettebb rétegek, elmenekültek, mások a vagyonukat menekítik más országokba. 2022 első negyedévében – a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint – a külföldiek 15 milliárd dollár értékben vontak ki közvetlen befektetéseket, ami a legrosszabb adat, amit valaha regisztráltak.
2022 májusában a Grúziába irányuló orosz átutalások dollárban kifejezve tízszer magasabbak voltak, mint egy évvel korábban.
A The Economist különböző forrásokból származó adatok elemzése azonban arra utal, hogy az orosz gazdaság jobban teljesít, mint azt még a legoptimistább előrejelzések is megjósolták, mivel a szénhidrogének értékesítése rekordméretű bevételeket eredményezett.
Eközben az infláció is enyhül. A fogyasztói árak 2022 elejétől május végéig mintegy 10%-kal emelkedtek. A rubel esése drágította az importot, a nyugati cégek kivonulása csökkentette a kínálatot. De az árak most csökkennek a Rosstat szerint. Egy független forrás, amelyet a State Street Global Markets tanácsadó cég és a PriceStats adatszolgáltató cég online árakból származtatott adataiból tettek közzé, hasonló tendenciákat mutat. Nyilvános közleményeiben az Orosz Központi Bank most az infláció mellett a csökkenő árak miatt is aggódik.
Az erősebb rubel csökkentette az importköltségeket. Az oroszok inflációs várakozásai pedig csökkentek. A Clevelandi Szövetségi Tartalékbank, a Morning Consult tanácsadó cég és Raphael Schoenle, a Brandeis Egyetem munkatársa által összeállított adatsor szerint a következő egy évre várt infláció a márciusi 17,6%-ról júliusra 11%-ra csökkent. A gázbőség miatt Oroszországban nem valószínű, hogy a magasabb energiaárak miatt európai típusú inflációs hullám lesz.
Sok vállalat ugyanakkor elbocsátotta az alkalmazottait, néhányan úgy, hogy fizetés nélküli szabadságra küldte őket, hogy így azok nem is kerülnek bele a nyilvántartásba.
De ezenkívül nem sok jel utal arra, hogy nagy mértékű munkanélküliség lenne.
Részben azért, mert a munkaerőpiac tartja magát, az emberek továbbra is tudnak költeni. A Sberbank adatai szerint júliusban a reálfogyasztási kiadások nagyjából változatlanok voltak az év elejéhez képest. Az import tavasszal csökkent, részben azért, mert sok nyugati cég leállította a beszállításokat. A visszaesés azonban a közelmúltbeli recessziókhoz képest nem volt súlyos, és az import mostanra gyorsan visszaerősödött.
Az Economist szerint három tényező magyarázza, hogy Oroszország miért cáfol rá folyamatosan a borúlátó előrejelzésekre:
- Az első a politika. Vlagyimir Putyin kevésbé ért a közgazdaságtanhoz, de szívesen bízza a gazdaságirányítást olyan emberekre, akik értenek hozzá. A Központi Bank tele van magasan képzett szakemberekkel, akik gyors lépéseket tettek a gazdasági összeomlás megakadályozására.
- A második tényező az ország közelmúltbeli történelméhez kapcsolódik. Szergej Sojgu, Oroszország védelmi minisztere februárban azt mondta, hogy az oroszok „úgy tudnak szenvedni, mint senki más”. Ez az ötödik gazdasági válság, amellyel az ország 25 év alatt szembesült, 1998, 2008, 2014 és 2020 után. Aki 40 évesnél idősebb, annak vannak emlékei a Szovjetunió bukása okozta rendkívüli gazdasági zűrzavarról. Az emberek megtanultak alkalmazkodni, nem pedig pánikba esni (vagy lázadni). Oroszország gazdaságának egyes részei már régóta leváltak a Nyugattól. Ennek ára a kisebb növekedés volt, de most jól jön, és kevésbé fájdalmasan érinti ezért a jelenlegi elszigeteltség. 2019-ben az országban a közvetlen külföldi befektetések állománya a GDP mintegy 30%-át tette ki, szemben a 49%-os globális átlaggal. Az ország továbbá viszonylag kevés külföldi nyersanyagot igényel.
- A harmadik tényező a szénhidrogénekkel kapcsolatos. A szankcióknak korlátozott hatása volt az orosz olajkitermelésre a Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben kiadott jelentése szerint. Az invázió óta Oroszország mintegy 85 milliárd dollár értékben adott el fosszilis tüzelőanyagokat az EU-nak.
A gazdasági lap szerint amíg Putyin van az ország élén, addig a nyugati befektetők nem szívesen fognak üzletelni Oroszországgal.
Továbbá számítani lehet rá, hogy a szankciók maradnak.
Az Orosz Központi Bank elismeri, hogy bár Oroszország kevésbé támaszkodik külföldi nyersanyagokra, de annál nagyobb a kiszolgáltatottsága a külföldi gépek felé. Az Economist szerint idővel a szankciók áldozatot fognak szedni, aminek következtében Oroszország rosszabb minőségű (és drágább előállítású) árukat lesz kénytelen gyártani.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.