Mahmúd Abbász óriási botrányt kavart Berlinben

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke kedden megdöbbenést keltett Németországban, amikor Olaf Scholz német kancellár mellett állva Berlinben azzal vádolta Izraelt, hogy az évek során „holokausztokat követett el a palesztinok ellen”. Scholz nem reagált ugyan helyben Abbász megjegyzésére, de grimaszolt a szó használatára, amelyet Abbász direkt angolul mondott. Scholz később azt mondta, hogy a kifejezés használata ilyen kontextusban „elfogadhatatlan”.

A megjegyzések akkor hangzottak el, amikor Scholtz és Abbász megbeszélése után a Palesztin Hatóság elnöke egy riporter kérdéseire válaszolt a fél évszázaddal ezelőtti müncheni mészárlás közelgő évfordulójával kapcsolatban. Mint ismeretes, 1972. szeptember 5-én tizenegy izraeli sportoló és egy német rendőr halt meg, miután a Fekete Szeptember nevű palesztin militáns csoport tagjai túszokat ejtettek az olimpiai faluban. A támadás idején a csoport Abbász Fatah pártjához tartozott.

Arra a kérdésre, hogy palesztin vezetőként tervez-e bocsánatot kérni Izraeltől és Németországtól a támadásért az 50. évforduló előtt, Abbász az „Izrael által 1947 óta elkövetett atrocitásokat” említette.

„Ha a múltat akarjuk átbeszélni, csak rajta” – mondta az arabul beszélő Abbász az újságíróknak.

„Van 50 mészárlás, amit Izrael elkövetett….50 mészárlás, 50 gyilkosság, 50 holokauszt” – mondta, ügyelve arra, hogy az utolsó szót angolul ejtse ki.

Scholz rosszallóan nézett a szóhasználatra, de nem szólt semmit.

A BILD című népszerű német lap vezető cikkben háborodott fel az eseten, és „Antiszemita botrány a kancellárián” címmel közölt írást, melyben megdöbbenésének adott hangot, hogy „egyetlen ellenvélemény sem hangzott el a legrosszabb holokausztrelativizálással szemben, amelyet egy kormányfő valaha is kiejtett a kancellári hivatalban”.

A Der Spiegel, a Welt, a Junge Freiheit és más médiaorgánumok is címlapon közölték Scholz hallgatását a sajtótájékoztatón.

Németországban a holokauszt kifejezést csak a nácik egyedülálló bűntettére, a második világháború előtti és alatti hatmillió zsidó meggyilkolására szabad használni.

Scholz szóvivője a BILD-nek elmondta, hogy „mielőtt a kancellár ellentmondhatott volna ennek a felháborító mondatnak, a kormányszóvivő már moderálta is a sajtótájékoztatót – szokás szerint az utolsó kérdés-válasz blokk után -, ami láthatóan bosszantotta Scholzot”.

„A kormányszóvivő ekkor közölte a még jelenlévő újságírókkal, akik nem tudták nem észrevenni a kancellár bosszúságát, hogy a kancellár mennyire felháborodott a kijelentésen, és azon is, hogy nem volt lehetősége még egyszer nyíltan ellentmondani Abbásznak”.

Armin Laschet on Twitter: „The PLO leader would have gained sympathy if he had apologized for the terrorist attack on Israeli athletes at the Munich Olympics 1972. Accusing Israel of „50 Holocausts” instead is the most disgusting speech ever heard in the German Chancellery pic.twitter.com/35O8QYcPYt / Twitter”

The PLO leader would have gained sympathy if he had apologized for the terrorist attack on Israeli athletes at the Munich Olympics 1972. Accusing Israel of „50 Holocausts” instead is the most disgusting speech ever heard in the German Chancellery pic.twitter.com/35O8QYcPYt

Scholz a BILD-nek adott nyilatkozatában hozzátette: „Különösen számunkra, németek számára elviselhetetlen és elfogadhatatlan a holokauszt bármilyen relativizálása”.

Lapid hétfő este azt tweetelte, hogy Abbász „német földön tett kijelentése ’50 holokausztról’ nemcsak erkölcsi paródia, hanem szörnyű ferdítés is… A történelem nem fog neki megbocsátani”.

Korábban ugyanezen a sajtótájékoztatón Scholz visszautasította, hogy Abbász az „apartheid” kifejezést használta a palesztinokkal kapcsolatos izraeli politika leírására.

Abbász, aki gyakran vádolja Izraelt azzal, hogy apartheidet gyakorol, Berlinben azt mondta, hogy „az 1967-es határokon alapuló kétállami megoldás aláásása Izrael részéről, és annak átalakítása egyállami valósággá egy apartheidrendszerrel, nem szolgálja a biztonságot és a stabilitást térségünkben”.

Scholz így fogalmazott: „Természetesen az izraeli politikát másként értékeljük, de itt szeretném kifejezetten leszögezni, hogy nem támogatom az „apartheid” szó használatát, és nem gondolom, hogy az helyesen írja le a helyzetet”.

A Palesztin Hatóság elnöke hozzászólásában azt is elmondta, hogy elkötelezett a bizalom kiépítése és az Izraellel fennálló konfliktus békés megoldása mellett.

Abbász korábban már korábban is vitákat váltott ki a holokauszttal kapcsolatos megjegyzéseivel, többek között azzal a 2018-as állításával, hogy a zsidó „társadalmi viselkedés” – és nem az antiszemitizmus – volt az oka a náci Németország európai zsidók elleni népirtásának. Ezért a kijelentéséért Abbász később bocsánatot kért.

A Palesztin Hatóság vezetőjének 1982-es doktori disszertációja a „The Other Side: The Secret Relationship Between Nazism and Cionism” (A másik oldal: a nácizmus és a cionizmus titkos kapcsolata) címet viselte. A disszertáció aazt állította, hogy a holokauszt áldozatainak hatmilliós száma erősen eltúlzott, és hogy a cionista vezetők együttműködtek a nácikkal.

A német kancellár nem hajlandó Izraelt apartheid országnak nevezni

Olaf Scholz ezt Mahmúd Abbász palesztin vezetőnek is elmondta.