Az amerikai külügyminisztérium nagy nyomás alatt volt, hogy megtagadja a beutazási vízumot az iráni elnöktől, azonban azt mondja, hogy be kell tartania az ENSZ-szel szemben vállalt kötelezettségeit.
Hét republikánus szenátor augusztus 2-án levelet küldött Joe Biden amerikai elnöknek, amelyben sürgették, hogy tagadja meg a vízumot Ebrahim Raiszi iráni elnök és küldöttsége számára az ENSZ szeptemberi közgyűlésén való részvételre. Raiszi a tervek szerint felszólal az eseményen.
A Külügyminisztérium szóvivője a Jewish News Syndicate-nek elmondta, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyéről szóló megállapodás értelmében általában kötelessége, hogy megkönnyítse az ENSZ-tagok képviselőinek utazását”. A szóvivő hozzátette:
„Komolyan vesszük az ENSZ-székhely-megállapodás szerinti kötelezettségeinket. Ugyanakkor a Biden-kormányzat nem tágított és nem is fog tágítani az amerikaiak védelmében az erőszak és a terrorizmus fenyegetésével szemben”.
A szóvivő elmondta, hogy a vízumnyilvántartások az amerikai törvények szerint bizalmasak, és nem lehet róluk beszélni.
A szenátorok azt írták, hogy „Raiszinak a tömeggyilkosságokban való részvétele és az iráni rezsim amerikai tisztviselők amerikai földön történő meggyilkolására irányuló kampánya miatt az, hogy Raiszinak és csatlósainak engedélyezték az országunkba való belépést, megbocsáthatatlan fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra nézve”.
A levél hetekkel azelőtt érkezett, hogy az igazságügyi minisztérium vádat emelt az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egy állítólagos tagja ellen a John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó ellen tervezett merénylet miatt. Különböző jelentések szerint Mike Pompeo volt külügyminiszter, Mark Esper volt védelmi miniszter és Brian Hook volt iráni külügyminisztériumi különmegbízott, valamint jelenlegi tisztségviselők is célpontjai voltak a gyilkosságnak.
Raiszi 2019 novembere óta áll amerikai szankciók hatálya alatt „az emberi jogok súlyos megsértésében való bűnrészesség” miatt, még az bírói tevékenysége idején. Washington azzal vádolja, hogy vezető szerepet játszott az 1988-as tömeges kivégzésekben, amikor a teheráni forradalmi bíróság főügyésze volt.
Raiszi 2021 júniusában lett elnök. A tavalyi közgyűlést a COVID-19 járvány miatt kihagyta. Az ülésen helyette beszédének előre felvett videóját játszották le.
Nikki Haley volt amerikai ENSZ-nagykövet szintén felszólította a Biden-kormányt, hogy tagadja meg a vízumokat.
„A világ vezető állami terrorszponzora megpróbált merényletet elkövetni amerikai tisztviselők ellen az országunkban”
– mondta a Fox Newsnak.
„A Biden-kormányzatnak semmilyen körülmények között nem szabad megengednie, hogy Raiszi betegye a lábát az országunkba”.
Az amerikai külügyminisztérium magyarázata azonban arról, hogy be kell tartania az ENSZ-szel kötött megállapodását meglehetősen furcsa.
Ugyanis Ronald Reagan elnök idején az Egyesült Államok igenis megtagadta a vízumot Jasszer Arafattól, a PFSZ elnökétől, hogy részt vehessen az ENSZ 1998-as közgyűlésén, nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva, mivel Arafat egy terrorszervezetet vezetett. Hasonló módon járt el Barack Obama is, aki 2014-ben elutasította az iráni ENSZ-nagykövet vízumkérelmét, Donald Trump pedig 2020-ban utasította el Javad Zarif iráni külügyminiszter vízumkérelmét.
A kritikusok szerint azonban az ilyen esetekben hivatkozott nemzetbiztonsági aggályok nem az ENSZ-szel kötött megállapodás, hanem a megállapodást hatályba léptető amerikai törvények részei. Az ENSZ-megállapodás lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy korlátozza a látogatók mozgását az ENSZ New York-i székhelye körüli területen kívül.
Egy Hadi Matar néven azonosított férfi, aki a feltételezések szerint a közösségi médián keresztül közvetlen kapcsolatban állt az iráni Iszlám Forradalmi Gárdával, augusztus 5-én többször megszúrta Salman Rushdie-t, miközben az ismert indiai származású, brit-amerikai író New York állam nyugati részén tartott előadást. Rushdie már több mint 30 éve az iráni rezsim célpontja, és fatwát, azaz vallási rendeletet hoztak ellene, amelyet Ruhollah Khomeini ajatollah, Irán néhai vezetője bocsátott ki, miután Rushdie kiadta A sátáni versek című könyvét.
