A The Jerusalem Postban jelent meg véleménycikke az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbijának.
Ira Forman július 21-i véleménycikkében negligálta az Európai Zsidó Szövetség (EJA) által júniusban Budapesten kiadott, az európai zsidó közösség biztonságáról és jólétéről szóló tanulmány értékét. A felmérés átfogó képet készített a különböző paraméterekről, amelyek meghatározzák az európai zsidó közösségek mindennapi életét.
A tanulmány megállapítását megkérdőjelezve Forman azt írta: „Átkozott hazugságok, itt vannak a valós tények”, majd féligazságokat és hazugságokat tartalmazó idézetekkel félrevezetve az olvasót, arra a következtetésre jutott, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya antiszemita. Forman a továbbiakban azt állította, hogy Orbán és kormánya kollaboránsokat használ, hogy visszhangozzák az alternatív tényeket, hogy elrejtsék valódi antiszemitizmusukat.
Ezzel Forman azt sugallja, hogy az EJA és az általam vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a hibás.
Forman 2013 és 2017 között az Egyesült Államok Külügyminisztériumának az antiszemitizmus megfigyelésével és leküzdésével foglalkozó megbízottja volt.
Mégis, valahogy elfelejtette megemlíteni, hogy 1996 és 2010 között a Nemzeti Zsidó Demokratikus Tanács (NJDC) vezérigazgatójaként dolgozott, egy politikai lobbicsoportté, amely a Demokrata Pártot támogatta.
Forman, aki demokrata és zsidó származású politikai lobbista, a legjobb jelöltnek tűnt az [Obama] elnök általi tiszteletreméltó kinevezésre.
Az európai zsidók nehezen felejtik el azt a 2013 és 2017 közötti négy évet, a példátlanul sok szörnyű antiszemita támadás miatt.
2014-ben egy terrorista tüzet nyitott a belgiumi Zsidó Múzeumra Brüsszelben, három embert megölve. A Hyper Cacher támadás, amelyet azért vettek célba, mert az egy zsidó piac volt, négy ember halálát okozta. 2017-ben pedig Franciaországban ismét Sarah Halimi brutális meggyilkolásának színhelye volt. Sajnos a lista még hosszan folytatható.
Mit tett Forman különmegbízottként ezekkel a támadásokkal kapcsolatban?
A jelek szerint nem sokat.
Barack Obama akkori elnök 2016-os washingtoni holokauszt-emléknapi beszédében felsorolta az elmúlt évek nagyszerű eredményeit az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Beszámolójának csúcsán egyetlen eredmény állt: az amerikai kormánynak sikerült megakadályoznia, hogy a 100 ezer lakosú magyar kisváros, Székesfehérvár szobrot állítson Hóman Bálintnak. Hóman egy harmadrangú politikus volt, aki az 1930-as években magyar oktatási miniszter, majd 1944-ben a magyar fasiszta parlament tagja lett. Az, hogy megakadályozta Hóman Bálint kitüntetését, kétségtelenül jelentős eredmény a külügyminisztérium számára.
Nem tudjuk azonban visszatartani értetlenségünket, hogy miért nem alkalmazták ugyanezt az amerikai nyomást sikeresen a franciaországi vagy belgiumi zsidókat fenyegető mindennapos fizikai veszély ellen.
Miért nem tudott Obama szólni Belgiumról, ahol évente több száz antiszemita gyűlölet-bűncselekményt követnek el, és ahol például éppen egy évvel korábban egy iszlám terrorista négy ártatlan embert ölt meg egy zsidó múzeumban. A belga törvények tiltják a magán biztonsági cégeknek a fegyverviselést, a nemzeti bűnüldöző szervek pedig nem biztosítanak éjjel-nappal fegyveres védelmet a zsidó intézmények számára. Ez nyilvánvalóan könnyű célponttá teszi a zsidó létesítményeket az antiszemita támadások számára.
Felmerül a kérdés, hogy miért nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel.
Feltehetően Ira Forman antiszemitizmus elleni különmegbízottal az antiszemitizmus elleni küzdelem a politikai agenda előmozdításának eszközévé vált – és nem fordítva.
A Magyarországgal szembeni szkeptikus hozzáállásáról ismert Obama-kormányzat számára fontos volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon egy magyar kisváros önkormányzatára, hogy megakadályozza egy viszonylag ismeretlen magyar náci szoborállítását, és látszólag kevésbé volt fontos a belga zsidók biztonságának biztosítása.
A tanulmány
Azt a tanulmányt, amelyet Forman oly nyersen elfogultsággal vádol, a brit székhelyű Institute for Jewish Policy Research (JPR) vezető kutatója, Dr. Daniel Staetsky írta, aki megkísérelt feloldani egy ellentmondást, és létrehozni egy átfogó európai antiszemitizmus-indexet.
2017 és 2019 között az én kezdeményezésemre az Európai Tett és Védelmi Liga elvégezte az antiszemitizmusról szóló és legátfogóbb közvélemény-kutatást. A kutatást vezető szakember Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, az európai antiszemitizmus-kutatás doyenje volt. A tanulmány 16 országban 16 ezer emberrel készített 72 kérdéses személyes interjún alapult, 16 országban.
A felmérés valóságos aranybányának és információs tárháznak bizonyult. Számos érdekes megállapítást talált, és ezek között egy nagyon feltűnő ellentmondást:
Nincs összefüggés az antiszemita nézetek elterjedtsége és az antiszemita támadások száma között.
Például azokban az országokban, ahol az antiszemita nézeteket vallók aránya alacsonyabb, mint például Franciaországban (15%) vagy Németországban (17%), jelentős volt az antiszemita gyűlöletcselekmények száma. 2020-ban Franciaországban 339, Németországban pedig 1 909 eset történt. Ugyanakkor Magyarországon (42%) vagy Romániában (38%), ahol az emberek nagyobb arányban vallanak antiszemita nézeteket, lényegesen kevesebb antiszemita-incidens történt. Magyarországon 2020-ban 30 esetet jelentettek, Romániában 14-et.
Ezt látva arra a következtetésre jutottunk, hogy elengedhetetlen egy olyan átfogó index létrehozása, amely nem kizárólag a társadalmi attitűdöket méri, vagy nem korlátozódik csupán az antiszemita incidensek számára, illetve nem kapcsolódik a zsidó közösség általános közérzetéhez,
hanem megpróbál átfogó képet adni az összes rendelkezésre álló információ alapján.
Az EJA megbízásából készült index egy korai első kísérlet e cél elérésére. A kutatás kísérletet tesz az európai zsidó közösségek állapotának maximálisan objektív és sokoldalú bemutatására. Az index az adatok széles skálájára támaszkodik, amelyek mindegyike a zsidó közösségi élet különböző aspektusaira vonatkozik, és három fő pillérre épül:
- A fent említett, Kovács András és Fischer György által készített, az európai antiszemita előítéleteket vizsgáló 2020-as felmérés;
- Kormányzati intézkedések a zsidó élettel, zsidó észrevételekkel és tapasztalatokkal kapcsolatban, a kormányzati szervek toleranciával és együttéléssel kapcsolatos teljesítményének adatai alapján;
- A zsidók antiszemitizmusnak való kitettségére vonatkozó információk, valamint az antiszemitizmusnak, mint az országukban tapasztalható veszélynek a zsidók általi megítélése
A zsidó életnek ez a három pillérből álló áttekintése jelentős mértékben növeli az európai zsidókról való tudásszintünket. Egyszerre átfogóbb és kifinomultabb, mint valaha. És hogy miért volt erre szükség? Azért, hogy elkerüljük, hogy akár a baloldal, akár a jobboldal az antiszemitizmus kérdését eszközként használja fel saját politikai napirendjének irányítására. Pontosan úgy, ahogy Forman és barátai teszik ezt oly sok éve.
