Ezekben a napokban Budapesten tartja éves konferenciáját az Európai Zsidó Szövetség, ahol hétfő este bemutatták annak a kétéves kutatásnak az eredményét, mely a zsidóság helyzetét mérte fel az európai országokban.
A jelentés az európai zsidók biztonságérzetét, az antiszemita attitűdök mértékét és a különböző európai kormányok tevékenységét vizsgálta az antiszemitizmus elleni harc, a zsidó közösség biztonsága és a vallásszabadság, továbbá például azzal kapcsolatban is, hogyan szavaz az adott ország Izraelt érintő kérdésekben, a nemzetközi fórumokon. A jelentést az Európai Zsidó Szövetség éves konferenciáján mutatták be, melyet most először rendeztek Budapesten, ahol a vendéglátó az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség.
A londoni székhelyű, független intézet, a British Institute of Jewish Policy Research együttműködésében összeállított tanulmány figyelembe veszi azokat a felméréseket, melyek a zsidóság biztonságérzetéről korábban készültek, továbbá összegzi a zsidókat ért személyes támadások, illetve a zsidósággal szembeni ellenérzés mértékét mutató adatokat is. A budapesti konferencián bemutatott tanulmány szerint a 12 ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában, a zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás.
„Az elmúlt években több fontos, ám eltérő módszertannal készült tanulmányt láttunk a zsidó közösségek életéről. Nehéz volt ezeknek a felméréseknek az eredményeit ebbe a tudományos, összehasonlító adatbázisba illeszteni,
és még nagyobb kihívást jelentett a különböző tanulmányok adataiból egységes, objektív mércét megállapítani, hogy valóban javuljon a zsidó közösség és az egyének élete is a hazájukban „
– mondta Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség elnöke.
A tanulmány szerint például Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók. Ugyanakkor Franciaország azon országok közé tartozik, amelyek megtették a legszükségesebb lépéseket a zsidó közösség fennmaradásának biztosítása érdekében, így várhatóan pozitív elmozdulás lesz tapasztalható a biztonságérzetről készülő későbbi felmérésekben.
A jelentés szerint ugyanakkor Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi a zsidók életének támogatására.
A tanulmány az elmúlt években készült felméréseket súlyozva, az európai kormányok tevékenységét illetően, az alábbi sorrendet állította fel a zsidók életminőségére vonatkozóan:
- Olaszország
- Magyarország
- Dánia
- Egyesült Királyság
- Ausztria
- Hollandia
- Németország
- Svédország
- Spanyolország
- Franciaország
- Lengyelország
- Belgium
Az alábbi rangsor pedig az európai kormányoknak a zsidóság érdekében tett lépései alapján készült:
- Németország
- Ausztria
- Franciaország
- Hollandia
- Olaszország
- Magyarország
- Egyesült Királyság
- Svédország
- Lengyelország
- Dánia
- Spanyolország
- Belgium
„Ez a tanulmány egyedülállóan integrálja azokat az adatokat, melyek nemcsak az antiszemitizmus, hanem a zsidók ellen irányuló erőszak mértékét is mutatják.
Az elmúlt években a magyar zsidók azt érezték, hogy javult a közbiztonság helyzete, és örülünk, hogy az Európai Zsidó Szövetség jelentése is ezt erősíti meg.
A zsidó közösség és a magyar kormány közötti szoros együttműködés azonnali és közvetlen javulást eredményezett a zsidóság biztonságában, beleértve egyebek között az alkotmányos és törvényi változásokat és ahogyan a rendőrség kezeli az antiszemita incidenseket”
– mondja Köves Slomó az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija.
„A zsidó közösség és a kormány közös munkája a záloga annak, hogy csökkenjenek a magyar társadalomban a zsidókkal szembeni negatív érzelmek és vélemények.
Ennek a közös erőfeszítésnek fontos pillére többek közt az oktatási tartalmak és közoktatásban használt tananyagok folyamatos felülvizsgálata, az Oktatási Minisztérium, a magyarországi zsidó közösségek és a Tett és Védelem Liga (APL) együttműködésével.
Az a tény pedig, hogy a Sorsok Háza állandó kiállításának kialakításával is a zsidó közösséget bízták meg, szintén bizonyítja az elkötelezettséget a cselekvés és a hosszú távú változás előidézése mellett, a kormányzati és közösségi partnerség révén”
– tette hozzá Köves Slomó.
„A tanulmány célja nem az, hogy vitába szálljon egyik másik kormánnyal, a cél az, hogy létrehozzunk egy közös eszközkészletet a zsidóság életminőségének tudományos összehasonlítására az egyes országokban, ami lehetővé teszi a közösségek vezetői és a kormányok számára, hogy lássák, milyen lépésekre van szükség a kihívások leküzdéséhez”
– mondta Menachem Margolin rabbi.
“Pozitívum, hogy mind a 12 vizsgált ország közül mindegyik 60 feletti pontszámot ér el.
Tehát egyetlen ország sincs a „vörös zónában”, ami kézzel fogható veszélyt jelezne a zsidó közösség számára.
Ez az eszközrendszer minden bizonnyal egy olyan kiindulási pont, amit érdemes lesz fejleszteni, a politikai és társadalmi kihívások ellenére, melyekkel meg kell küzdenünk”
– mondta Margolin rabbi.
Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) budapesti konferenciájára Angliából, Ukrajnából, Lengyelországból és Hollandiából is érkeztek küldöttek, de miniszteri szinten képviseltetik magukat európai országok és az uniós intézmények is. A konferencia megnyitóján beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a gálavacsorán pedig Pintér Sándor belügyminiszter képviseli a magyar kormányt.
