Jeremy Corbyn – a brit Munkáspárt korábbi szélsőbaloldali vezetője, akinek hivatali idejét antiszemitizmus körüli botrányok sorozata jellemezte – arra szólította fel a nyugati országokat, hogy hagyjanak fel Ukrajna felfegyverzésével, miközben az az orosz invázió ellen védekezik.
Az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezethez szorosan kötődő libanoni Al Mayadeen TV-nek adott terjedelmes interjújában Corbyn sajnálkozott azon nyugati elszántság miatt, hogy a nyugatiak segíteni akarják Ukrajnát az Oroszországgal való konfrontációban, mondván, hogy
„a fegyverek beözönlése nem fog megoldást hozni, csak meghosszabbítja, és fokozza ezt a háborút”.
Az Oroszországgal kapcsolatos megjegyzéseiben Corbyn úgy vélte, hogy az európai államok, például Németország megváltoztathatatlanul függenek a Moszkva által szállított olajtól és földgáztól.
„Meg kell érteni, hogy szükség van ezekre az energiaellátásokra, bár remélem, hogy hosszabb távon csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok elégetését”
– mondta Corbyn, majd úgy vélte, hogy
„a német gazdaság nagyon sokat fog szenvedni emiatt. Orosz gáz nélkül nem tudnak létezni”.
Corbyn már eddig is híres volt arról, hogy a nemzetközi válságok pillanataiban Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogatja. 2016-ban például azzal vált hírhedtté, hogy nem ítélte el, amikor orosz állami ügynökök halálos vegyi anyaggal megmérgeztek egy volt orosz KGB-tisztet és lányát, akik az Egyesült Királyságba menekültek. Két évvel később aktívan kétségbe vonta, hogy Oroszország felelős-e a brit földön elkövetett támadásért, azzal érvelve, hogy azt bűnözői elemek és nem a Kreml hajthatták végre.
Corbyn az interjú további részében a közel-keleti helyzetről is beszélt, valamint az antiszemitizmus folyamatos vádjairól, amelyek a Munkáspárt vezetőjeként töltött ötéves ciklusát kísérték. Corbyn a Munkáspárt 2019-es választásokon elszenvedett súlyos vereségét követően mondott le vezetői tisztségéről, miután a kormányzó konzervatívok 80 mandátumot szereztek a brit alsóházban. 2020-ban a Munkáspárt új vezetője, Sir Keir Starmer felfüggesztette Corbynt a Munkáspárt parlamenti frakciójából, miután utóbbi azt állította, hogy
az antiszemitizmus problémájának mértékét a vezetői ciklusa alatt „politikai okokból drámaian eltúlozták ellenfeleink a párton belül és kívül”.
Hasonlóan megalkuvást nem tűrő hangnemet ütött meg az Al Mayadeen-interjú során, amikor Corbyn ragaszkodott ahhoz, hogy az 1917-es Balfour-nyilatkozat, amely kötelezte Nagy-Britanniát a palesztinai zsidó állam támogatására, „történelmi tévedésnek” minősül a palesztinokkal szemben.
Az antiszemitizmus botrányokról kérdezve Corbyn felháborodottan válaszolta, hogy
„szégyenletes volt az, ahogyan velem a Munkáspártban bántak, és az ellenem felhozott vádak”.
A továbbiakban arra célzott, hogy a vezetését egy hatalmas nemzetközi összeesküvés vette célba.
„Egyértelmű fenyegetésekkel szembesültem néhány katonai személyiség részéről, amikor megválasztottak”
– mondta Corbyn.
„Először Benjamin Netanjahu, Donald Trump és egy sor más személyiség nyilatkozott ellenem, és ez megmutatta, hogy milyen erősek az ellenem fellépő erők”.
Ellenállásuk nagy része a palesztinok Corbyn általi támogatásával szembeni ellenségességben gyökerezett – állította, és ígéretet tett arra, hogy „ez az álláspontom marad, mindig is az volt, és a jövőben is az marad”.
